Az Országgyűlés hétfőn a Fidesz-KDNP szavazataival fogadta el a kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását. Ez azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást. Az új jogszabály alapján a munkáltató a felmentést köteles megindokolni, és bizonyítani, hogy indoka valós és jogszerű.

A legtöbb rendelkezését tekintve június elején hatályba lépő törvény rögzíti a felmentés lehetséges indokait. Eszerint a tisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, ha nyugdíjasnak minősül, illetve ha megszűnt az a tevékenység, amelyben foglalkoztatták. Kötelező a felmentés méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés esetén, továbbá ha munkakörének egyoldalú módosítása miatt a tisztviselő ezt kéri, vagy ha egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Szintén fel kell menteni a nyugdíjba vonuló tisztviselőt.

A módosítás megteremti a jogviszony megszüntetésével szembeni belső jogorvoslat lehetőségét azzal, hogy 2012. január 1-jével létrehozza a kormánytisztviselői döntőbizottságot.

Adókedvezményt kap, aki befizet az államadósság elleni alapba

A parlament hétfői döntése alapján adókedvezmény jár azoknak, akik befizetnek az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba: a befizetett összeg csökkenti a személyijövedelemadó-alapot, a vállalkozások pedig költségként számolhatják el azt.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte javaslatot az Országgyűlés 280 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el.

Az alap létrehozásáról április elején döntött a kormány egy társadalmi kezdeményezés mellé állva, ugyanis az alapot egymillió forintos kezdőtőkével Rédly Elemér győri katolikus plébános indította.

Az elfogadott előterjesztés a befizetések után járó adókedvezményeket veszi sorra. Eszerint a személyi jövedelemadó (szja) alapja csökkenthető az alapba történt befizetéssel. Az adóalapot úgy kell meghatározni, hogy az összevont adóalapból le kell vonni a családi kedvezményt, és hozzá kell adni a külön adózó jövedelmek adóalapját. Ha az adott évben nem elég az adóalap a kedvezményhez, úgy legfeljebb további négy év kedvezménykerete is felhasználható erre a célra.

A társasági adónál költségnek számít majd az alapba történt befizetés. Az egyszerűsített vállalkozói adónál (eva) az összes bevételt csökkenti a befizetés. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) adózóknál az ekhoalapból vonható majd le a kedvezmény, de csak csökkentett mértékben.

A szabályozás értelmében az szja 1 százalékáról való rendelkezés kibővül azzal, hogy az első - a civil szervezeteket illető - 1 százalék felajánlható lesz az alapnak is. (A Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályok szerint 2011-ben még nem lehet a személyi jövedelemadóból az Összefogás az Államadósság Ellen Alap javára rendelkezni.)

Az ismertetett kedvezmények már az alapnak 2011-ben adott támogatások után is járnak.

Mindezeken felül egy támogatott és elfogadott módosító indítvány lehetővé teszi azt, hogy az alap vagyonába tartozó eszközök értékének védelmére intézkedéseket lehessen hozni, az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt pedig fel lehet használni a még nem értékesített eszközök értékének megóvása és az eszközökből fakadó kockázatok csökkentése érdekében.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az Összefogás az Államadósság Ellen Alap célja - a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint -, hogy bevételeket gyűjtsön az államadósság csökkentésére, és a befolyt kizárólag csak erre használható fel. Az alap vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Legfőbb szerve a háromfős irányító testület, amelynek tagja a kezdeményező Rédly Elemér, Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca költségvetési ügyekért felelős helyettes államtitkára és Horváth Tihamér, a Széchenyi Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke.