19 °C
Gulyás Gergely elmondta: az új választójogi törvényt, amelyet legkésőbb novemberig kell elfogadnia a Háznak, nem az új alaptörvény teszi szükségessé, hanem az, hogy 2014-től 200 tagú lesz a parlament, a jelenlegi 386 helyett, továbbá mert az Alkotmánybíróság 2011. december 31-i hatállyal megsemmisítette a választókerületek beosztásáról szóló rendeletet, és ezt a jövőben törvényi szinten kell szabályozni.
Új választójogi törvény nélkül 2012. január 1-je után sem időközi, sem általános országgyűlésiképviselő-választást nem lehetne tartani, így a választójogi törvény megszületése az ellenzéki pártoknak legalább annyira érdeke, mint a kormánypártoknak - hangsúlyozta.
Az új választójogi szabályozás megalkotásakor - folytatta - kiindulási alapnak azt a javaslatot kell tekintetni, amelyet tavaly májusban terjesztett a Ház elé a Fidesz, de a parlament egyelőre nem vette napirendre. Eszerint a választójogi rendszer érdemi módosítása nélkül csökkenne az országgyűlési képviselők száma 200-ra.
A benyújtott törvényjavaslatban szereplő legfőbb változtatás oka nem politikai, hanem technikai jellegű: a megyei listák a létszámcsökkentés miatt nem tarthatók fenn - mutatott rá a fideszes politikus, kifejtve, hogy miután a jelenlegi húsz területi - 19 megyei és a fővárosi - lista közül 14 esetében a mandátumok száma 4-6 közötti, a felezés azt eredményezné, hogy 2-3 mandátum maradna ezeken a listákon, ez pedig az arányos mandátumkiosztást lehetetlenné tenné.
Ezért a megyei listákat egyesíteni kell, így létrejönne egy országos lista, a jelenlegi országos lista neve pedig kompenzációs listára változna - ismertette, hozzátéve, hogy ez a módosítás arányosítaná a választási rendszert.
Gulyás Gergely ugyanakkor hangsúlyozta, ez csak a kiindulási alap, végleges döntés ugyanis egyelőre csak arról született, hogy vegyes lesz a választási rendszer, vagyis lesz lista és lesznek egyéni kerületek, továbbá arról, hogy a magyar állampolgárok - függetlenül attól, hol élnek - valamilyen formában voksolhatnak a magyarországi országgyűlési választásokon.
Minden más politikai egyeztetések, döntések kérdése, és "örömmel vesszük, hogy egy hónapos közös szabadság után a baloldali ellenzék pártjai is részt vesznek majd a munkában" - fogalmazott.
A kormánypárti képviselő rámutatott a velencei bizottság - szerinte egyébként is ésszerű - általános érvényű ajánlására, hogy választókerületenként ne legyen 15 százalékosnál nagyobb eltérés a választásra jogosultak száma között. Álláspontja szerint ha a már említett, benyújtott választójogi törvényjavaslat struktúrájában nem lesz változtatás, akkor körülbelül 95 egyéni választókerület esetén lenne változatlan a választási eredmények alapján történő mandátumelosztás.
Az egy- vagy kétfordulós parlamenti választást firtató felvetésre azt mondta, az egyfordulós szisztéma mellett szóló érv az olcsósága, valamint az is, hogy az elmúlt két-három voksoláson sok helyütt már az első forduló eredményes volt. Megjegyezte azonban, hogy mindkét rendszer mellett szólnak érvek. "Mivel ez kiemelten fontos politikai kérdés, mi is kíváncsian várjuk az ellenzék álláspontját" - fűzte hozzá.
A politikus összességében nem tartja indokoltnak, hogy nagymértékben eltérjenek a jelenlegi választójogi szisztéma elemeitől, úgy véli ugyanis, hogy a jelenleg hatályos törvény jó volt, mert biztosította a kormányzati stabilitást és a választói véleménynyilvánítás arányos megjelenítését. 1998 óta, amióta többé-kevésbé stabilizálódott a pártstruktúra, nagyjából arányos választási eredmények születtek - tette hozzá indoklásképpen.
A határon túli magyarok választójogát érintően - amellyel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök márciusban világossá tette, ma már nem a határon túl élő magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája - Gulyás Gergely két lehetséges forgatókönyvet vázolt: az egyik szerint az országos listára szavaznának, azaz az országos listát állító magyarországi pártok közül választhatnának.
A másik elképzelés szerint külön, határon túli magyar listák lennének, amelyek állítására szintén a magyarországi pártoknak lenne lehetőségük. Utóbbi egy komplexebb és bonyolultabb szabályozás, de lehet, hogy inkább ezt éreznék sajátjuknak a külhoni magyarok - hangsúlyozta.
Közülük 450-500 ezer lehet a 18 éven felüliek száma - ismertette, majd folytatta: mindezek alapján, és figyelembe véve azt, hogy a határon túli magyarok részvétele a saját országuk választásain sem szokta általában elérni az 50 százalékot, összesen 200-250 ezer "külhoni vokssal" lehet számolni. "Az tehát, hogy a határon túli magyarok döntsenek el egy választást, szinte kizárható" - mondta.
Az ajánlószelvény-gyűjtésről Gulyás Gergely úgy foglalt állást, hogy fokozott óvatossággal kezelendő minden olyan, a szavazás tényétől különböző, a választással összefüggő közjogi aktus, amelyet Magyarország határain túl kellene biztosítani. Ezért ő úgy látja, hogy a jelölési eljárást Magyarországon belül kellene lefolytatni.
A határon túliak szavazására szerinte lehet olyan, egész Európában ismert technikai megoldást találni, hogy ne kelljen szavazókörökben voksolniuk. Példaként említette a levélben szavazást, amely úgy történne, hogy az ott élő magyarok a választásnál korábban adnák fel szavazatukat, ám az összesítés ugyanazon a napon, a választás napján történne. "Ha az egész világon megoldják, bízunk benne, hogy nekünk is sikerülni fog" - fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e majd magyar országgyűlési képviselők a határon túli, kettős állampolgárságú politikusok, Gulyás Gergely úgy válaszolt: az új alaptörvény nem zárja ki ennek lehetőségét, hozzáteszi azonban, hogy a választhatóság további feltételekhez köthető sarkalatos törvényben.
Ha a magyar ellenzék hozzáállása konstruktív, egységes álláspont alakítható ki az ilyen és ehhez hasonló kérdésekben - mondta, hozzátéve, reméli, minden párt elkerülendőnek tartja, hogy a választási kérdéseket a nemzet megosztására használja fel.
