A júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.

A testület szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor az Ab hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.

A testület egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez négy alkotmánybíró - Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István - párhuzamos indokolást csatolt, azaz a határozat rendelkező részével egyetértett, ám a többségi véleménytől eltérő érvrendszerrel támasztotta alá.

A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójával kapcsolatban több mint 90 indítvány érkezett az Ab-hez.

Az indítványozók - köztük szakszervezetek is - kifogásolták a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában - költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működtetett más jogi személynél - foglalkoztatott magánszemélyek végkielégítését és egyes jövedelmeit, és azt, hogy a szabályozás visszamenőleges. Ilyen jövedelem például a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény és az előző évi szabadság megváltása.

A jogszabály szerint annak, aki már megkapta a különadó alá vont pénzt a 2010-es adóévben, október 31-ig be kellett volna fizetnie a 98 százalékos különadót.

Az Országgyűlés július 22-én fogadta el a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely a 98 százalékos különadóról is rendelkezik. A parlament a különadó kapcsán, a "jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében" módosította az alkotmányt is; az MSZP- és az LMP-frakció nemmel szavazott.2010. június 8. - Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben ismertette kormánya 29 pontos első gazdasági akciótervét, amelynek egyik elemeként szerepelt azon javaslat, hogy a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb, béren felüli juttatások - mint szabadságmegváltás, titoktartási pénz - a költségvetési szférában legyenek megadóztatva 98 százalékkal.

2010. június 9. - Az MSZP országos elnöksége tiltakozott a különadó bevezetése ellen. Lendvai Ildikó pártelnök a hatvan napon túli végkielégítések 98 százalékos kulccsal való megadóztatásáról azt mondta, hogy így egy akár 30 éves munkaviszonnyal rendelkező köztisztviselő is csak kéthavi végkielégítést kap.

2010. június 30. - A kormány határozott arról, hogy a közszférában a havi kereset nem haladhatja meg a 2 millió forintot, és a költségvetési szektorban 98 százalékos rendkívüli személyi jövedelemadót vezetnek be a 60 napon túli végkielégítésekre.

2010. július 2. - Nagy Anna kormányszóvivő sajtótájékoztatón közölte: csak a kétmillió forint feletti összegekre vonatkozik a közszférában a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, vagyis ez az adónem nem fogja érinteni az átlagkeresetű rendőröket, tanárokat, orvosokat.

2010. július 4. - Szekeres Imre, az MSZP gazdasági kabinetjének vezetője az MTI-nek elmondta: véleménye szerint alkotmányossági aggályt vet fel a 98 százalékos különadó visszamenőleges kivetése.

2010. július 5. - A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete levélben fordult az Országgyűlés oktatási bizottságának tagjaihoz a 98 százalékos különadóról szóló törvénymódosítási javaslatok miatt. Álláspontjuk szerint módosítani kell az előterjesztést úgy, hogy az a legalább 20 éve a közszférában dolgozókra ne vonatkozzon. Javaslatuk szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatti intézmények dolgozóit vegyék ki a törvény hatálya alól, vagy a kétmilliós határt növeljék legalább 3,4 millióra.

2010. július 12. - Az Országgyűlés elutasította a gazdasági bizottság azon módosító indítványát, amely alapján legalább húsz év időtartamú jogviszony esetén kettőről 3,4 millió forintra emelkedett volna a különadó összeghatára. Az indítvány ellen voksolt a Fidesz és a KDNP, igennel az MSZP, a Jobbik és az LMP szavazott.

2010. július 14. - A Pedagógusok Szakszervezete Sólyom László államfőhöz fordult, kérve hogy a 98 százalékos különadóról szóló törvényjavaslatot - amennyiben azt a parlament elfogadja - küldje meg előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak.

2010. július 22. - Az Országgyűlés 307 igen, 47 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a közigazgatási és rendészeti miniszter által beterjesztett alkotmánymódosítást, amely különadó kiszabását teszi lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire. Az MSZP- és az LMP-frakció nemmel szavazott.

A parlament ugyanekkor elfogadta a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, s annak részeként a végkielégítések 98 százalékos különadójára vonatkozó pontot is. E szerint a közszférában foglalkoztatott magánszemélyeknek a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kifizetett juttatások 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó része után 98 százalékos különadót kell fizetniük. A különadó alapjába a bevétel 2 millió forintot meg nem haladó része nem számít bele, a 60 napra számított összegből a 2 millió forint feletti összeg ugyanakkor adóköteles. A rendelkezést a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazniq. A különadó a törvény hatályba lépését megelőzően kifizetett jövedelmekre, illetve a nem pénzben juttatott járandóságra is vonatkozik. A különadó fizetésére kötelezettek körébe tartoznak a költségvetési szervnél foglalkoztatott magánszemélyeken kívül az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személyeknél dolgozók is. A különadó szempontjából rendszeres járandóságnak minősül minden olyan bevétel - különösen a bér, munkadíj, tiszteletdíj -, amely a magánszemélyt a jogviszonyra tekintettel meghatározott időközönként vagy a tartós megbízás teljes időtartamára megilleti. Nem számít be ugyanakkor a különadó alapjába a jogviszony megszűnésének évére járó, szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom, illetve a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel járó részére fizetendő átlagkereset összege, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélye.

2010. augusztus 11. - Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a 98 százalékos különadót is tartalmazó gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot.

2010. augusztus 11. - A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a különadó miatt.

2010. augusztus 24. - A Pedagógusok Szakszervezete az Alkotmánybírósághoz fordult a 98 százalékos különadóról szóló rendelkezés megsemmisítését kérve. Az adóval kapcsolatban ebben az időszakban több mint 90 indítvány érkezett az Ab-hoz.

2010. szeptember 15. - Az MSZP törvényjavaslatot nyújtott be az állami végkielégítések 2 millió forint feletti részét sújtó 98 százalékos különadó eltörlése érdekében.

2010. október 26. - Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.