Nagy Anna kormányszóvivő közölte: a lépés nehéz helyzetbe hozott volna számos kisnyugdíjast.

Szólt arról is, hogy összesen több mint 9 milliárd forint kár keletkezett az elmúlt hetek árvizei miatt megrongálódott, összedőlt épületekben. A nem végleges adatok szerint az áradásokban 3.100 házban keletkeztek károk, és több mint 290 dőlt össze. Hétszázötvenen még nem térhettek vissza otthonaikba.

A kormány döntött arról is, hogy 20-22 milliárd forinttal emeli az értelmi fogyatékkal élők és segítőik érdekvédelmi szövetségének, a hallássérültek, valamint a látássérültek országos szövetségének idei költségvetését.

Kőbe vésett bankadó

Kőbe vésett számnak nevezte a nemzetgazdasági miniszter a pénzügyi szektortól idén várt 200 milliárd forintot. Matolcsy György a Figyelőnek adott interjúban ugyanakkor közölte: a bankokkal köthető olyan megállapodás, hogy a hitelportfóliók tisztuljanak és a hitelezési tevékenység bővüljön.

A politikus azt mondta: a bankrendszer, és egyúttal az egész gazdaság jövőjét meghatározó kérdések között van a devizahitelesek problémájának rendezése. A bankok szerint lényegesen módosítani kell a bankadó feltételrendszerét, mert AZ a tervezett formában negatív hatással lenne a bankrendszerre és a reálgazdaságra is.

A Magyar Bankszövetség közölte: a pénzintézeti vezetők mai egyeztetésükön a kormánnyal való tárgyalások folytatása mellett döntöttek. A Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke az Inforádió Aréna című műsorában megismételte: legfeljebb 20 milliárd forintot képes jelentős károk nélkül vállalni a biztosítói ágazat a pénzintézeti különadóból.

Kisbenedek Péter azt mondta: egy ennél nagyobb összeg a szektor nagy részét veszteségessé tenné.

Ellenzéki aggályok

Az MSZP-frakció arra kéri Sólyom László államfőt, hogy ne írja alá, és ne hirdesse ki az alkotmánynak és az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek a hétfőn elfogadott módosítását. Mesterházy Attila, a képviselőcsoport vezetője szerint aggályos az alkotmánybírósági tagok új jelölési rendszere.

A parlament döntése értelmében az Alkotmánybíróság tagjaira egy 8 tagú jelölőbizottság tehet javaslatot; a testület összetétele a parlamenti arányokhoz igazodik.

Wieszt előzetesbe mehet

Elrendelte Wieszt János volt újbudai MSZP-s politikus előzetes letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság. A végzés nem jogerős. Az Index.hu-n május 20-án jelent meg egy videofelvétel, amelyen - a Fidesz XI. kerületi szervezete szerint - Wieszt János 2 millió forint csúszópénzt fogadott el.A szocialista politikus azt állítja, hogy kölcsönt kapott; a videofelvétel pedig manipulatív.

Dávid és Herényi beidézhető

Folytatódik a tavaly novemberben megszüntetett nyomozás Dávid Ibolya és Herényi Károly MDF-es politikusok ellen az UD Zrt.-ügyben. Futó Barnabás, a cégvezető Tóth János jogi képviselője elmondta: a Legfőbb Ügyészség erről szóló jogerős határozatát ma kézbesítették. Az ügyvéd közlése szerint a két volt képviselőt napokon belül meggyanúsítják kétrendbeli személyes adattal való visszaéléssel és egy rendbeli kényszerítéssel.

Megemlékezések Nagy Imréről és mártírtársairól

Országszerte több rendezvénnyel emlékeztek meg Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai kivégzéséről, illetve újratemetéséről.

Orbán Viktor kormányfő a Szabadságharcosokért Közalapítvány megemlékezésén, a budapesti Kisfogház Emlékhelyen arról beszélt, hogy 1956 olyan örök igazodási pont, amelyben mindig látni lehet a magyarság igazi arcát és értékét.

A Vértanúk terén koszorúzási ünnepséget tartottak, a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete pedig az Új Köztemető 301-es parcellájánál emlékezett.

A Nagy Imre-perben elítélték, és 1958. június 16-án kivégezték a néhai miniszterelnökön kívül Gimes Miklós újságírót és Maléter Pál honvédelmi minisztert.

Az áldozatokat 1989. június 16-án a Hősök terén tartott megemlékezés után a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájában helyezték örök nyugalomra.

Vetítőben a Biszku-film

Újságírók előtt levetítették a Bűn és büntetlenség című, Biszku Béla korábbi belügyminiszterről, kommunista politikusról szóló dokumentumfilmet egy budapesti étteremben.

A filmben Biszku Béla, az 1956 utáni megtorlások egyik irányítója - aki az elmúlt 20 évben nem adott interjút - elmondja: a mai napig ellenforradalomnak tekinti az 1956 októberi eseményeket, és nem érez megbánást vagy lelkiismeret-furdalást a halálos ítéletek miatt.