A saját elvtársait is megdöbbentette Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én, az MSZP kongresszusán. A kormányfő konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtását kezdeményezte saját maga ellen. A lemondás egyenesebb lett volna - mondta akkor elődje, Medgyessy Péter, az alkotmányjogászok pedig az alaptörvény szellemével ellentétesnek tartották, hogy Gyurcsány saját maga ellen kezdeményezett konstruktív bizalmatlansági indítványt. A politikai elemzők többsége taktikának, zsarolásnak, sőt blöffnek tartotta a kormányfő bejelentését. Mráz Ágoston Sámuel szerint például Gyurcsány a pártján belüli ellenzéknek akarta bizonyítani, hogy pótolhatatlan.

A Fidesz, az MDF, Sólyom László köztársasági elnök, a válságkezelés népszerűtlenségétől tartó MSZP-s polgármesterek és a közvélemény-kutatások szerint az emberek többsége előrehozott választást akart, az ellenzék borítékolható győzelmével.

Az MSZP elnöksége ezt mindenáron el akarta kerülni, ezért Gyurcsány Ferenc újraválasztott pártelnök, Lendvai Ildikó frakcióvezető és az országos választmányt irányító Simon Gábor megpróbált miniszterelnököt találni. Ez az elmúlt 20 év leglátványosabb közéleti tragikomédiájává fajult.

Hosszabb vagy rövidebb időre - olykor anélkül, hogy tudomást szerzett volna róla - esélyesként került be a sajtóba Bajnai Gordon, Balázs Péter, Békesi László, Bod Péter Ákos, Bokros Lajos, Felcsuti Péter, Glatz Ferenc, Gráf József, Jaksity György, Kiss Péter, Kovács László, Mészáros Tamás, Molnár Csaba, Oszkó Péter, Patai Mihály, Pongrácz Antal, Simor András, Surányi György, Takács János és Vértes András. Közülük hivatalosan "csak" Bokros, Glatz, Surányi, Vértes és Takács lett kormányfő-jelölt. Végül egyikük sem vállalta el a posztot, mert vagy a másfél százalékos támogatottsága és elvileg ellenzéki pozíciója dacára ismét "királycsinálóvá" avanzsált SZDSZ vétózta meg, vagy a Fidesz maradt adós a például Surányi által kért "megnemtámadási szerződés" aláírásával.

A megyei elnökök megbuktatták Gyurcsány Ferencet

És ekkor megszólalt Suchmann Tamás. A kiemelt fejlesztésekért felelős kormánybiztos azt mondta, hogy Gyurcsány Ferencnek távoznia kell az MSZP éléről is. Néhány órával később a párt megyei elnökei megbuktatták Gyurcsány Ferencet, majd megállapodtak az országos elnökséggel, hogy Bajnai Gordont teszik meg kormányfőnek. Azt a gazdasági minisztert, akit a Nézőpont Intézet akkori felmérése szerint a választópolgárok többsége ugyanúgy alkalmatlannak talált a kormányfői poszt betöltésére, mint Gyurcsány Ferencet.

A szocialisták tehát mégsem egy pártsemleges szakértőkből álló válságkezelő kormányt akartak, hanem egy olyan, részben a régi embereikből összerakott kabinetet, amelyet ők irányítanak, de a megszorítások hatása nem az ő népszerűségüket csökkenti. Az SZDSZ-t is ez motiválta, ezért a liberális párt támogatta Kóka János frakcióvezető régi üzlettársának jelölését: Gyurcsány Ferenc 2009. március 30-án bemutathatta utódját - "az igazi szociáldemokratát" - a Parlamentben.

Bajnai saját bevallása szerint hazaszeretetből vállalta el a miniszterelnökséget. Egy évre, egy forintért, és azért, a válság miatt fenyegető költségvetési összeomlás elkerülésének érdekében összességében 600 milliárd forintos megszorítást vezessen be.

A Fideszre biztosan nem számíthatott. Az ellenzéki párt az új kormányt az első perctől illegitimnek tartotta, és már Gyurcsány Ferenc lemondása után kezdeményezte a parlament feloszlatását, illetve azt, hogy az előrehozott voksolást 2009. június 7-én, az európai parlamenti választással egy időben tartsák meg. Navracsics Tibor frakcióvezető 2009. március 30-án az Országgyűlésben arról beszélt, hogy Bajnai az elmúlt három évben részt vett a kormányzati semmittevésben, és soha senki sem választotta meg őt, tehát az emberek akarata ellenére lett miniszterelnök.

De hová megy Gyurcsány Ferenc?

De hol van Gyurcsány Ferenc, és főképpen hol lesz? - kérdezték sokan egy évvel ezelőtt. A Kommerszant című orosz gazdasági és üzleti napilap tényként közölte, hogy a volt miniszterelnök a tervezett Déli Áramlat gázvezeték konzorciumának vezetője lesz. A kormányszóvivő azonban ezt kacsának nevezte. Sokan kapacitálták Gyurcsányt, hogy induljon el újra az MSZP elnöki posztjáért, vagy alapítson egy új baloldali pártot. A politikus azonban már a balatonőszödi beszédben utalt rá, hogy bukása esetén inkább a háttérből dolgozó, befolyásos ideológus szerepét szánja magának. Így lett belőle az évente félmilliárd forintot szétosztó Táncsics Mihály Alapítvány elnöke.

Utódja pedig 2009. április 14-én kormányt alakított, eltűrve, hogy a Lendvai Ildikót elnökké, Mesterházy Attilát pedig frakcióvezetővé választó MSZP nemcsak az Internacionálé eléneklését, hanem több régi emberét is rákényszerítse.

Ezzel lezárult a hazai belpolitika elmúlt húsz évének talán legmozgalmasabb, de mindenképpen legkínosabb időszaka és elkezdődött a válságkezelés egy éve a megszorításokkal, az európai parlamenti választással, az MSZP drámai népszerűségvesztésével, az SZDSZ széthullásával, a Fidesz példátlan méretű megerősödésével és a szélsőséges erők előretörésével.