Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése komoly hitelességi válságot okozott, és megakadályozta, hogy Gyurcsány Ferenc kabinetje bármilyen érdemi politikai-közéleti változást sikerre vigyen. Ennek csúcspontja a tavaly márciusi népszavazás volt, amely egyértelműen világossá tette, hogy az úgynevezett reformpolitika kudarcra van ítélve - mondta a Vision Politics igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Török Gábor hozzátette: a hitelességi probléma azonban még nem volt elég ahhoz, hogy a kivárásra játszó kormányfőt kibillentse a pozíciójából, ehhez szükség volt a gazdasági válságra. Holott néhány hónappal korábban a krízisről elemzők úgy beszéltek, hogy az mindig a kormányon lévőket erősítik meg, és bár Gyurcsány Ferenc igyekezett kihasználni a lehetőséget, ám ez nem sikerült maradéktalanul.

A volt miniszterelnök kommunikációja a válság kitörése utáni első hetekben meglehetősen sikeres volt, csakhogy sokan már akkor figyelmeztettek: a gazdasági krízis nem vonul el úgy, mint egy árvíz, nem lehet látni, meddig érezteti a hatását. Ez 2009 elejére a hétköznapokban is tapasztalható valósággá vált, és kikezdte a kormány kompetenciáját - magyarázta a politikai elemző.

A hitelességi és a teljesítménybeli problémák együtt vezettek oda, hogy a miniszterelnök pozíciója 2008 tavaszára tarthatatlanná vált. Ha nem is önmagában, de végül is a válság tette fel az i-re a pontot és vezetett Gyurcsány Ferenc távozásához - jelentette ki Török Gábor.

A szakértő szerint ugyanakkor kétséges, hogy lett volna-e elég erő az MSZP-ben a miniszterelnök eltávolítására akkor, ha ő nem kezdeményez konstruktív bizalmatlansági indítványt maga ellen. Török Gábor szerint 2009 elején ez titkos ásznak tűnhetett a szocialisták számára, amelyet a kampány közeledtével ki lehet játszani. "Ebben az értelemben nem volt ez elhibázott gondolat Gyurcsány részéről, az már más kérdés, hogy a döntés után következő események és a párt állapota nem tette lehetővé, hogy ebből bármilyen siker származzon" - jegyezte meg.