A jövő év a túlélésről szól majd az egészségügyben - mondta Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász a konferencián. A szakértő szerint az egészségügyi kiadás minden országban meghaladja a gazdasági növekedés ütemét, bár 2006-ban az Egészségbiztosítási Alap hosszú évek óta először volt szufficites, azóta az ágazatból forrást vontak ki.

Hozzátette: valójában nem az E-Alapnak van komoly deficitje, hanem a kórházaknak, gyógyszertáraknak és a beszállítóknak.

Kaló Zoltán úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer nem finanszírozható a rendelkezésre álló forrásokból, és a szolgáltatói rendszer különböző szintjein is problémák vannak. Az alapellátásban komoly fejlesztés nem volt, öregszik a háziorvosi gárda, betöltetlen és eladhatatlan praxisok vannak. A járóbeteg-ellátás finanszírozása nem biztosítja a profitábilitást, rossz állapotban van az infrastruktúra és nincs pénz a karbantartásra sem.

A kórházfejlesztésről szólva a szakember azt mondta, hogy azok politikai alapon, egyéni érdekek mentén kiosztott források voltak.

Több mint 1000 milliárd forintra lesz szükség az egészségügy feltőkésítéséhez - vélekedett Mikola István fideszes országgyűlési képviselő. "Fel kell tőkésíteni az egészségügyet, erre grandiózus terveink vannak" - jelentette ki a konferencián az ellenzéki politikus, aki megígérte: amennyiben a Fidesz nyeri a választásokat, alapvető kormányzati struktúraváltásra kerül sor. Mikola István úgy fogalmazott: vége a pénzügyi szektor uralmának, felértékelik a humán területek fontosságát.

A képviselő hozzátette: újra kell gondolni, hogy mely ellátások tartoznak a mindenki számára biztosított "alapcsomagba".

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke szerint az intézmények jövőre jelentős forráscsökkenéssel számolhatnak. Nem lesz Kánaán a pluszpénz ellenére sem, jövőre átlagosan 10 százalékkal kevesebb forrással gazdálkodhatnak az intézmények - fogalmazott.

Előadásában az elmúlt néhány év egészségügyi finanszírozási formáit vette számba, és úgy vélte: mivel összességében kevés forrás áll rendelkezésre, ezért nehézkes az intézmények fenntartása. "Kétféle finanszírozás van: jó és rossz. A jó mindig külföldön, a rossz meg nálunk. Ez minden országban így van" - jelentette ki.

A volt egészségügyi miniszter szerint a kormány által tavasszal bevezetett finanszírozási forma nem vált be. Eszerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csak az ellátások értékének 70 százalékát fizette ki biztosan, az ezen felüli ellátásokat az országos teljesítmény függvényében finanszírozta.

November elejétől visszatértek a korábbi finanszírozási gyakorlathoz, eszerint a kórházi ellátások mennyiségét az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát szabályozza, az intézmények előre meghatározott pénzügyi keretüknek megfelelő számú beteget láthatnak el.

Csiba Gábor, a Borsod megyei kórház főigazgatója azt mondta: a kórházak mintegy 100 milliárd forintos tartozását a dolgozók és a beszállítók "finanszírozzák". A kórházigazgató is úgy vélte, hogy átalakításra szükség van, de rámutatott arra: "minden átalakításhoz pénz kell".