A Szlovákiában kedden hatályba lépő nyelvtörvény értelmében a kisebbségek csak azokon a településeken használhatják anyanyelvüket, ahol a kisebbségi lakosság aránya eléri a húsz százalékot. Az InfoRádiónak nyilatkozó nemzetközi jogász szerint ezt a húsz százalékos szabályt a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája és az Európa Tanács miniszteri bizottsága is túl magasnak találta még a nyelvtörvény megszületése előtt, 2007-ben.

Kardos Gábor szerint a probléma az, hogy a hivatali nyelvhasználatot érintő törvény bebetonozza ezt a húsz százalékos szabályt.

Az MTA Etnika-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének tanulmányában az olvasható, hogy az 1995-ben megkötött magyar-szlovák alapszerződés szempontjából is kifogásolható a nyelvtörvény. A dolgozat megírásában közreműködő Kardos Gábor szerint a kétoldalú megállapodás a kisebbségek jogait széles értelemben támogatandónak ítélte meg, miközben ez a mostani államnyelvtörvény számos értelemben korlátozza azokat.

A szakértő szerint ugyanis a törvény számos olyan magánéleti jellegű közösségi interakcióra vonatkozik, amelyet nem kellene szabályozni.

Szlovákia azzal védekezik, hogy a magánszférára nem vonatkozik a törvény, de a nemzetközi jogász szerint értelmezés kérdése, hogy mit lehet magánszférának tekinteni. Teljesen életszerűtlen például az, amikor a rendelőben az orvosnak tájékozódnia kell arról, hogy a beteggel szemben használhatja-e a kisebbségi nyelvet.