Régóta ismert, hogy azok a felnőttek, akik sokat ülnek a tévékészülék előtt, általában jobban híznak, mint a többiek, mert kevesebbet mozognak és gyakran kísérik evés-ivással a szórakozást. A tévézés testsúlynövelő hatását már gyerekeken is megfigyelték, de az új tanulmány arra utal, hogy valami, közvetlenebb, kedvezőtlen hatása is van, ha a gyerekek órákon át bámulják a képernyőt.

David Martinez-Gomez spanyol és amerikai kutatókból álló munkacsoportja egy éven keresztül 111, átlagosan hat éves gyereket vizsgált. A csoportban nagyjából ugyanannyi kislány volt, mint fiú. A szülőket arra kérték, hogy jegyezzék fel, mennyi időt töltenek a gyerekek a tévé előtt, számítógépezéssel, videojátékokkal vagy olvasással, tanulással, általában ülő testhelyzetben.

A kutatók egy korai vizsgálat során megállapították, hogy a szülők ilyen irányú följegyzései gyakran igen pontatlanok voltak, ezért igyekeztek műszeres technikával is követni a gyerekek elfoglaltságát. Minden gyerek egy-egy héten keresztül akcelerométert is viselt: olyan műszert, amely a mozgást dokumentálta.

A gyerekeknek ezenkívül mérték a testsúlyát, a bőr alatti zsír mennyiségét és a vérnyomását. Ezeket az adatokat szembesítették a szülők által leírt napi tevékenységgel, illetve az akcelerométer adataival.

A gyerekek naponta átlagosan öt órát ültek, és ebből minden nap másfél órát a televízió előtt. Olvasással, tanulással a fiúk és a lányok hasonló időt töltöttek, de a fiúk többet foglalkoztak a számítógéppel, mint a kislányok.

Az üldögélés és a vérnyomás alakulása nem függött össze, viszont mérhetően magasabb lett a vérnyomása azoknak a gyerekeknek, akik a legtöbbet ültek a tv előtt. Ez akkor is érvényesült, ha figyelembe vették a testsúlyt, vagy bármi egyéb szempontot. Egyébként nagy egyéni különbségek voltak a tévézés időtartamában a gyerekek között. Volt a résztvevők között olyan, aki naponta csaknem hat órát töltött a képernyő előtt.