Infostart.hu
eur:
385.08
usd:
331.57
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

A Jobbik: a jobboldali ifjúsági mozgalomtól az EP-sikerig

Az európai parlamenti választás kampánya javarészt a Jobbik Magyarországért Mozgalomról szólt. Nem volt olyan mérvadó párt, amelyik ne viszonyította volna magát és választási üzenetét ehhez az új radikális erőhöz. Ennek az lett az eredménye, hogy a Jobbik minden várakozást felülmúlva három képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, és komoly eséllyel indulhat a 2010-es országgyűlési, illetve önkormányzati választásokon.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elődje Jobboldali Ifjúsági Közösség néven 1999-ben alakult meg az ELTE-n. A közvélemény 2002-ben figyelt fel rájuk, amikor advent idején kereszteket állítottak fel a köztereken. Szándékuk szerint azért, hogy ne csak a zsidók tegyék ki a menóráikat.

A mozgalom 2002 szeptemberében jött létre, párttá pedig 2003 októberében alakult. Az első elnök az ország uniós tagságát ellenző Kovács Dávid lett. A párt első akciójaként támogatta a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetségét.

2005-ben már 84 Jobbik alapszervezet működött, 2006-ban pedig a MIÉP-pel közösen Harmadik Út néven alakítottak választási szövetséget. Ekkor 2,2 százalékot értek el az országgyűlési választásokon. A Jobbik elkötelezett támogatója a cigányok, a zsidók és a homoszexuálisok ellen uszító Kuruc.info és több más szélsőjobboldali csoportosulás és internetes orgánum.

2007 novembere óta Vona Gábor vezeti a Jobbikot. Õ hirdette meg az "új radikalizmus" Bethlen Gáborról elnevezett programját, és vezette be a "cigánybűnözés" fogalmát. 2007 augusztusában Jobbik életre hívta a fekete egyenruhás, árpádsávos zászlókkal felvonuló Magyar Gárdát. A Magyar Gárda Egyesületet nem jogerősen betiltották, de a Magyar Gárda Mozgalom mégis működik, mivel nem jogi személyiség.

A párt legújabb közösségszervező akciója a nemzeti egyletek mozgalma. A Jobbik 56 oldalas, rendpárti programja és a tavaszi hadjáratnak nevezett kampány azt hirdette, hogy "Magyarország a magyaroké!". A párt nem ígért, hanem követelt. Például a korrupt politikusok, például Gyurcsány Ferenc és társai bebörtönzését, a multinacionális cégek megadóztatását, a nemzetstratégiai ágazatok államosítását és a csendőrség felállítását.

A Jobbik elsősorban a vidéki szavazók szimpátiájára épített a kampányban. Ez kiderült Morvai Krisztina szavaiból is, aki az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy nagyon fontosnak tartják a magyar gazdák érdekeinek védelmét. Ha rajtuk múlna, egy fillért sem fizetnének vissza a Nemzetközi Valutaalaptól és más szervezetektől felvett hitelekből.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×