Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Kormányszóvivő: Szilvásyt megilleti az ártatlanság vélelme

A kormányszóvivő szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. bizalma töretlen Szilvásy Györgyben, így természetesen a feladatait továbbra is ellátja a a társaságnál.

Budai Bernadett hangsúlyozta: Szilvásy Györgyöt éppúgy megilleti az ártatlanság vélelme, mint mindenki mást.

A Magyar Nemzet keddi számában írt arról, hogy gyanúsítotti idézést kézbesítettek a napokban Szilvásy Györgynek az UD Zrt. ügyével összefüggésben. A lap úgy tudja, Szilvásy kihallgatása azzal a feljelentéssel állhat kapcsolatban, amelyet az UD Zrt. tett a cég egyik vezetője és Csányi Sándor közötti telefonbeszélgetés lehallgatása, illetve a lehallgatott telefonbeszélgetés jogsértő kiszivárogtatása miatt.

Szilvásy György ügyvédje az MTI-nek megerősítette: a volt titokminisztert valóban beidézte az ügyészség gyanúsítotti kihallgatásra. Mint mondta, azt nem közölték velük, hogy mi a kihallgatás tárgya.

Sebes Péter az MTI-nek úgy fogalmazott: a Magyar Nemzet jobban informált, mint ő vagy Szilvásy György, mert már egy héttel ezelőtt megkeresték ebben az ügyben az ügyfelét.

Hozzátette: hétfőn írásban kérte az ügyészségtől, hogy közöljenek valamit a kihallgatás tárgyáról. Ha ezt a napilap tudni véli, akkor nekünk is szükségük lenne információra ahhoz, hogy Szilvásy György megfelelően fel tudjon készülni, és az adott témában pontos válaszokat tudjon adni - mondta.

Közölte, az ügyészség a kérésére azt válaszolta, hogy ezt majd a kihallgatás napján megtudják.

Sebes Péter kitért arra: a nyomozás személyes adattal való visszaélés és más bűncselekmények miatt indult, de hogy "Szilvásy Györgyöt mivel gyanúsítják, azt - úgy tűnik - a Magyar Nemzet jobban tudja".

A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője az MTI érdeklődésére annyit mondott: konkrét ügyről, jövőbeni nyomozati cselekményekről nem adhat felvilágosítást. Azt azonban hozzátette: amennyiben egy büntetőeljárásban valakit gyanúsítottként idéznek, akkor az idézésben nem közlik a gyanúsítás konkrét szöveget, erre csak a gyanúsítotti kihallgatáson kerül sor.

Fazekas Géza nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség jövőbeni nyomozati cselekményről sem a Magyar Nemzetnek, sem más sajtóorgánumnak nem adott tájékoztatást.

Közben az MSZP vizsgálatot szorgalmaz az ügyészségnél arról, hogyan kerültek nyilvánosságra bizalmas információk egy folyamatban lévő ügyről.

Bárándy Gergely, az MSZP országos elnökségének tagja szerint mivel a nyomozó főügyészségen van ez az információ, nem alaptalan következtetés, hogy valaki a kötelességét megszegve - elképzelhető, hogy ezzel bűncselekményt is elkövetve - kiszivárogtatja a híreket.

Hozzátette: nem először fordul elő, hogy az eljárási cselekmény bekövetkezte előtt kerül ki az ügyészségről információ a Magyar Nemzethez.

Az MSZP elnökségének tagja közölte, ez megengedhetetlen, minimum fegyelmi vétség, de felvetheti a hivatali visszaélés gyanúját is.

A politikus szerint gátat kell szabni ennek, a nyomozó főügyészség vezetőjének és a legfőbb ügyésznek az ilyen esetekben kötelessége elrendelni a vizsgálatot.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×