A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése. A szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil- és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak.

Legelsőként, 2007. augusztus 3-án a Magyar Munkáspárt 2006 nevű szervezet fordult a Legfelsőbb Ügyészséghez, hogy semmisítse meg a Magyar Gárda Egyesület bejegyzését, és tiltsa be a szervezetet. Augusztus 4-én az MDF vezetése adott ki nyilatkozatot, amelyben megdöbbentőnek és elkeserítőnek nevezte, hogy Für Lajos, a párt egykori meghatározó politikusa részt vesz a Magyar Gárda megalakulásában.

A Magyar Gárda 56 tagja 2007 augusztusában a Budai Várban, a Szent György téren tette le esküjét, 2008. március 29-én a Hősök terén esküdött fel több száz gárdista. 2008. október 25-én újabb négyszáz jelentkezőt avattak a Magyar Gárda tagjává Budapesten. A Magyar Gárda negyedik alkalommal tartott országos avatási ünnepségén a szónokok arról beszéltek, hogy a Jobbik által éltre hívott szervezet sem kormányzati erővel, sem belső feszültségek keltésével nem lehet feloszlatni, szétzülleszteni.

Nemzetközi sajtótájékoztató - magyar politikai ugar

A Magyar Gárdával kapcsolatban Kövér László, a Fidesz egyik frontembere a Heti Válasznak még a gárda megalakulását követően nyilatkozva kifejtette: "A hülyeség mélységei" újra és újra meglepik. A gárda zászlóbontása éles reakciókat váltott ki a politikai szereplőkből. "Kétségtelen, hogy a Magyar Gárda rossz a Fidesznek és szükségtelen, továbbá rossz Magyarországnak, csak Gyurcsány Ferenc érdekeinek felel meg" - jelentette ki Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője, az MDF kezdeményezésére a Magyar Gárdáról tartott ötpárti, nemzetközi sajtótájékoztatón a Parlamentben.

"Hülyeség, butaság, fertőzés..."

"Minden pártban vannak buta, alkalmatlan emberek, a baj akkor van, ha ez egész szervezetet fertőz meg, és ha valaki szervezetszerűen akarja menteni a fasizmust, valamint ha politikai kommunikációs trükkökkel próbálja megkerülni a témát" - reagált kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc. Navracsics felrótta a miniszterelnöknek, hogy lefasisztázta a jobboldalt, a nemzetieket és a konzervatívokat, valamint hogy a diktatúra kiépítésén dolgozik.

"Nem kell megsértődni, nem minden jobboldali fasiszta" - reagált kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc. "Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár" - tette hozzá a miniszterelnök.

Navracsics Tibor újságírói kérdésre elmondta azt is, hogy a Fidesz nem tesz lépéseket a Magyar Gárda avatásán felszólalt parlamenti képviselője, Wittner Mária ellen. "Valóban felszólalt az avatáson, és a szeretet hatalmáról beszélt, miközben a gyűlölet uralkodik" - mondta. Hozzátette, hogy Wittner Mária, mivel 56-ban halálraítélt volt, nehezen tudja feldolgozni a múltat.2007 augusztusának végén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben hívta fel a legfőbb ügyész figyelmét arra, hogy a gárda fenyegetést jelent a polgárokra a mindennapi életben, az ünnepekben, a közrend megtartásában. A kormányfő levele összefüggésben volt a Zsidó Világkongresszus és az Európai Zsidó Kongresszus vezetőinek korábbi levelével, amelyben azt kérték a miniszterelnöktől, sürgősen tegyen meg mindent annak érdekében, hogy "megállítsanak bármely politikai pártot, amely beszéddel, fegyveres fenyegetéssel vagy más eszközökkel faji erőszakra ösztönöz, a gyűlölet és a bigottság kifejezéseit használva".

Levelek jönnek, levelek mennek

Ronald S. Lauder és Mose Kantor, a Zsidó Világkongresszus és az Európai Zsidó Kongresszus elnöke a Magyar Gárda létrehozása miatt írt közös levelet Gyurcsány Ferencnek. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Navracsics Tibor, a párt parlamenti frakciójának vezetője is levélben reagált a Zsidó Világkongresszus és az Európai Zsidó Kongresszus vezetőinek aggodalmaira. "A Magyar Köztársaság legnagyobb ellenzéki pártjának és Közép-Európa egyik legnagyobb politikai szervezetének vezetőiként biztosítjuk Önöket: a Fidesz nem engedi, hogy bármely honfitársunkat származása, vallási vagy egyéb identitása alapján hátrányos megkülönböztetés érjen" - írták a Fidesz vezetői Ronald S. Laudernek és Mose Kantornak címzett levelükben.

Az ellenzéki politikusok hangsúlyozták: a jövőben is ki fognak állni minden társadalmi csoport mellett, amelyet fenyegetés ér, vagy amelyek szabadságjogait önkényesen korlátozni akarják. Mindeközben a Magyar Gárda Egyesület alapító tagjai levelet intéztek a köztársasági elnökhöz. Felpanaszolják, hogy egyre súlyosabb támadások érik az általuk létrehozott hagyományőrző civil szervezetet. Sólyom László nem reagált a levélre.

Ki kivel találkozik?

Az elnök számára kínos volt, hogy a gárda nagy figyelemmel kísért "zászlóbontására" éppen a budai várban, az elnöki rezidencia mellett került sor. A köztársasági elnök néhány hónappal később elutasította a gárda vezetőjének egy személyes találkozásra vonatkozó kérelmét.

Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda Egyesület elnöke nyílt levélben bírálta 2007. november közepén a Fidesz elnökét, mert az ellenzéki politikus az Egyesült Államokban tett útja során találkozott Tom Lantossal, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnökével.Polgári per a gárda feloszlatására

A Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári per a Fővárosi Bíróságon március 12-én kezdődött el. A Fővárosi Főügyészség a szervezet tavaly december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulását követően döntött a feloszlatás kezdeményezéséről. 2007. december 8-án Tatárszentgyörgy polgármestere, Berente Imréné visszavonta a Magyar Gárda rendezvényére vonatkozó, korábban már jóváhagyott területfoglalási engedélyét, mert a szervezet félrevezette az önkormányzatot, és a területet nem a kért célra, hanem a roma bűnözés és a roma társadalom elleni demonstrációra kívánták felhasználni.

Májusban elnapolták június 30-ra a Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári pert a Fővárosi Bíróságon (FB). A tárgyaláson hat beavatkozó jelezte, hogy peres félként kíván részt venni a polgári perben, a gárda ügyvédje pedig bejelentette: kezdeményezik, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz forduljon. A felperes oldalán beavatkozóként vett részt a hétfői tárgyaláson a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ).

Beavatkozási szándékok

A perbe beavatkozás feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel közvetlenül összefüggő jogos érdekét, melynek előmozdításáért az egyik oldal pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban. A bíróságnál további hat szervezet és magánszemély jelentette be beavatkozási szándékát felperesi és alperesi oldalon, nekik nyolc napon belül be kellett nyújtaniuk bizonyítékaikat arról, hogy érdekük fűződik valamelyik peres fél pernyertességéhez.

A felperesi oldalhoz kívánt csatlakozni a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), az alperesi oldalhoz pedig többi között a Magyarok Világszövetsége, Mónus Áron és a Jobbik Magyarországért, amelynek elnöke az a Vona Gábor, aki a Magyar Gárda Egyesületet is vezeti.

A szervezet feloszlatásáért indított eljárást az ügyészség kezdeményezte azért, mert álláspontja szerint a gárda az egyesületi törvénybe ütköző módon működik. Az első tárgyaláson, márciusban a sajtó képviselőinek egy része nem tudott részt venni, mert a gárda tagjai ellenőrizték, hogy ki léphet be a terembe, miközben az egyenruhába öltözött, zárt alakzatban felsorakozó tagjaik a bíróság épülete előtt demonstráltak. Ezek után döntött úgy az FB, hogy regisztrációhoz köti a második tárgyaláson való részvételt.

Megfenyegetett bíró

A pert tárgyaló bírót augusztusban ismeretlenek megfenyegették, ezért új bírót jelöltek ki, és a szeptemberi tárgyalást december 15-re napolták el.

2008. szeptember 2-án hivatalosan bejelentették, hogy Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság sajtó- és személyiségi jogi perekben eljáró tanácselnöke veszi át a Magyar Gárda Egyesület megszüntetése iránti ügyészi keresetre indult polgári per tárgyalását. A hvg.hu portálon megjelent cikk felidézi, hogy Pataki Árpád honosította meg az ítélkezési zsargonban a sajtóból átvett párt közeli jelzőt, miután helyreigazításra kötelezett több újságot, amely pártcégként írta le a politikusok és családtagjaik érdekeltségében álló vállalkozásokat, amelyekben az illető pártnak papíron nem volt tulajdonrésze, noha a cég nyilvánvalóan politikai célt szolgált.

A bíró a vélemény kategóriájába sorolta ugyanakkor döntéseiben, s így kockázatmentesen használhatóvá tette a "Fidesz közeli", "MSZP közeli" kifejezéseket. Voltak azonban felülírt ítéletei is, például miután a Faragó Lajos magánnyomozó kontra Országgyűlés perben kimondta a T. Ház perképességét.

A Fővárosi Bíróság kedden hozott elsőfokú, nem jogerős ítéletével feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet. A bíró megjegyezte, az ítélet közvetlenül nem terjed ki a Magyar Gárda Mozgalomra.