Infostart.hu
eur:
353.59
usd:
310.28
bux:
0
2026. június 29. hétfő Péter, Pál

Lendvai: Miért nem mondtátok előbb?

Nem célja az MSZP-nek, hogy minél későbbre tolja el a népszavazást. Politikai hidegháború van, egy kampány nem tenne jót az országnak - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a szocialista frakció vezetője. Lendvai Ildikó szerint népszavazással nem lehet kormányt buktatni, és a költségvetés sem omlik össze, ha a referendum sikeres lesz.

Azzal gyanúsítottak minket, hogy halasztgatni akarjuk a népszavazás kiírását. Miért lenne ez jó nekünk? - tette fel a kérdést az MSZP-frakció vezetője.

Lendvai Ildikó hozzátette: ha valami egy fokkal jobb az országnak és a kormánynak, akkor az az, hogy nincs örökké kampány.

Amúgy is politikai hidegháború van Magyarországon, ezen a kampány csak ronthat. Önmagában a népszavazás eredményét a referendum időpontja nem befolyásolja - vélekedett.

A frakcióvezető közölte: arra nincs eszköze a pártnak, hogy az embereket lebeszélje a népszavazásról.

Egy biztos, az a tétje nincs meg a népszavazásnak, hogy kormányt lehet buktatni. A kormány létét és parlamenti többségét nem képes befolyásolni, és a költségvetés sem omlik össze, ugyanis a vizitdíjból, a kórházi napidíjból és a tandíjból egyetlen fillér sem folyik be a költségvetési kasszába - jelentette ki.

A politikus ugyanakkor hozzátette: nem örülne annak, ha a népszavazás a kezdeményezés szempontjából érvényes és eredményes lenne, mert akkor az egészségügyi és oktatási intézmények kieső forrásai gondot jelentenének.

A kormánypártok az egészségbiztosítási rendszer átalakításának előkészítése és a belső viták idején bűnösen elhanyagolták, hogy a társadalmat mindenre kiterjedően tájékoztassák a változásokról - mondta Lendvai Ildikó.

Elmondta: három aggodalom szokott megfogalmazódni az új rendszerrel kapcsolatban.

Az egyik a félelem az amerikai modelltől, attól, hogy emberek kimaradnak az egészségbiztosításból, mert nem tudják azt megfizetni. A másik, hogy az ellátás szegény és gazdag részre szakad, illetve az, hogy a közvagyon magánvagyonná lesz - tette hozzá a frakcióvezető. Lendvai Ildikó ezeket az aggodalmakat alaptalannak nevezte.

Bűnös módon elhanyagoltuk, hogy világossá váljék, mit akar ez a törvény - tette hozzá.
A frakcióvezető elmondta, hogy konzultációsorozat kezdődött megyénként az ottani MSZOSZ- és MSZP-vezetők között.

Eddig hét-nyolc megyében történt ez meg. A kollégáim mindenütt arról számoltak be, hogy az utolsó mondat az volt: miért nem mondtátok előbb - közölte Lendvai Ildikó.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Apáti Ferenc: 15 év múlva robotok szedik majd a gyümölcsöt Magyarországon

Apáti Ferenc: 15 év múlva robotok szedik majd a gyümölcsöt Magyarországon

Tizenöt év múlva már lesznek olyan robotok, amelyek képesek a zöldség és a gyümölcs betakarítására – a Fruitweb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke erre számít. Apáti Ferenc azért bízik ebben, mert ebben az ágazatban a feladatok jóval több mint felét embereknek kell elvégezniük, akikből egyre kevesebb vállalja a nehéz fizikai munkát. Az egyetemi docens az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt erről.

Hogy bírunk ki még két és fél napot? Még melegebb lesz, csak a hét közepén jön az enyhülés

A hét elején folytatódik a forróság, a hét közepén azonban hidegfronttal érkező záporok, zivatarok enyhítenek a hőségen - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Európa gazdasága is megszenvedi a hőséget

Európa gazdasága is megszenvedi a hőséget

Európa rekordokat döntő hőhulláma rávilágít, hogy a szélsőséges meleg már nem csupán egészségügyi, hanem egyre komolyabb gazdasági kockázat is – hívja fel a figyelmet az ING elemzése. Több országban júniusi melegrekordok dőltek meg, kórházak kerültek kritikus helyzetbe, Franciaországban pedig két atomerőművi reaktort is le kellett állítani a hűtővíz hiánya miatt. Kutatások szerint a legsúlyosabb hőhullámos években a munkatermelékenység visszaesése önmagában 0,3–0,5 százalékos GDP-veszteséget okozott, az érintettebb régiókban pedig az 1 százalékot is meghaladta a kár. A probléma már nem csupán Dél-Európát érinti: Németország infrastruktúrája és munkaerőigényes ágazatai is kiemelten kitettek a hőség okozta gazdasági veszteségeknek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×