eur:
387.97
usd:
360.22
bux:
69201.95
2024. május 11. szombat Ferenc

Minden, amit tudni kell a sztrájkról

A törvény definíciója szerint a hétfőn reggel kezdődött magyarországi munkabeszüntetés általános szolidaritási sztrájk. Az InfoRádió a sztrájkról szóló törvényt, a Munka törvénykönyvének rendelkezéseit és a Legfelsőbb Bíróság határozatait olvasta át, valamint egy munkajogi szakértővel beszélt a munkabeszüntetésre vonatkozó szabályokról.

Magyarországon elvileg 1976 óta megengedett a sztrájk. Ekkor jelent meg az a törvényerejű rendelet, amellyel kihirdették a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát.

A csak végső eszközként alkalmazható munkabeszüntetésről azonban csupán 1989-ben született külön törvény. Iránymutatóak még a sztrájkot illetően a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet állásfoglalásai, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint az Európai Szociális Charta.

Mi is a sztrájk?

A magyar sztrájktörvény igen szűkszavú, olyannyira, hogy még a sztrájk fogalmát sem határozza meg. Az Európai Szociális Chartából kiindulva a sztrájk a munkavállalók úgynevezett kollektív cselekvéshez való jogának egyik formája, amelynek lényege a munka teljes beszüntetése.

Kevesen tudják viszont, hogy a kollektív akcióknak lehetnek más - nem feltétlenül mindenhol törvényes - formái is, például a túlmunkavégzés visszautasítása, a túlzottan szabálykövető munkavégzés vagy éppen a munkalassítás, sőt a munkahely elfoglalása.

Egy ember nem sztrájkolhat

Fontos, hogy egy ember nem sztrájkolhat, azt csak közösségek tehetik meg, de ők is csak alkotmányos célért, szociális és gazdasági okokból, tehát politikai szándékkal tilos sztrájkot szervezni.

A sztrájk azonban a gyakorlatban egyszerűen azt jelenti, hogy a munkavállalók bemennek a munkahelyükre, ott maradnak a munkaidő végéig, de nem dolgoznak. A részvétel önkéntes.

A magyar törvény határozottan arra kötelezi a munkáltatókat és a munkavállalókat, hogy hét napig tárgyaljanak, és csak akkor legyen sztrájk, ha nem tudnak megállapodni.

Az egyeztetések ideje alatt egy alkalommal tartható egy kétórás figyelmeztető sztrájk, és ha nem sikerül dűlőre jutni a vitás ügyekben, akkor következhet akár a határozatlan idejű sztrájk is. Az egyeztetéseket azonban a munkabeszüntetés ideje alatt is kötelesek folytatni.

Ivány Judit munkajogász szerint az együttműködés a legfontosabb kötelezettség a munkabeszüntetés megszervezésekor.Amikor nem lehet sztrájkolni

Nem sztrájkolhat bárki. A rendvédelmi dolgozók például egyáltalán nem, az államigazgatásban és az energiaellátásban tevékenykedők pedig csak korlátozottan, ha pedig a munkabeszüntetés veszélyeztetné az életet vagy a környezetet, esetleg elemi csapás fenyeget, akkor senki.

Talán sokaknak meglepő, de Ivány Judit munkajogász tájékoztatójából az is kiderül: egy munkavállalót egyénileg semmi sem kötelez arra, hogy előre szóljon a főnökének arról, hogy sztrájkolni fog, és a munkáltató semmilyen formában sem akadályozhatja meg a sztrájkot, tehát például nem kérhet listát az abban résztvevőkről.

"Kívülről" nem hozhat embert, de a sztrájkban nem résztvevő dolgozókkal megoldhatja a helyettesítést vagy elrendelheti számukra a rendkívüli munkavégzést.

A sztrájkoló is dolgozik

A jogszabályból kiderül, hogy aki törvényesen sztrájkol, az jogi szempontból dolgozik. Sőt, ha valaki nem sztrájkol, de a sztrájkolók miatt nem ér be időben a munkahelyére, akkor a hiányzása igazoltnak tekintendő, de nem kap fizetést vagy esetleg csak alapbért.

Ha beér, de nem tud dolgozni, mert a többiek nélkül az nem lehetséges, akkor meg kell kapnia a fizetését. A sztrájkkal töltött idő beleszámít a szolgálati időbe és a szociális juttatások járnak ezen időszak után is.

A sztrájkoló dolgozók nem kapnak viszont bért, de erre találták ki a szakszervezetek sztrájkalapját, amiből jut pénz a munkabeszüntetőknek. A törvény definíciója szerint a Magyarországon most tartó munkabeszüntetés általános szolidaritási sztrájk, amelyben a tárgyalópartner a kormány.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Történelmi mélyponton a cseh sörfogyasztás – fejenként évi 128 liter…

Történelmi mélyponton a cseh sörfogyasztás – fejenként évi 128 liter…

Visszaesett a sörfogyasztás Csehországban. A teljes cseh sörtermelés 2023-ban alig több mint 20 millió hektoliter volt, ami 2,7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Ebből 15,2 millió hektolitert Csehországban fogyasztottak el, a többit exportálták. A visszaesés egyik oka, hogy egyre több cseh iszik alkoholmentes sört vagy söralapú üdítőitalt.

Beügyeskedték Vlagyimir Putyin parádéját az ukrán mellett a lett tévébe is a hackerek

Akaratán kívül sugározta a moszkvai, vörös téri katonai díszszemlét több ukrán és lett tévéadó. Orosz hackerek ugyanis feltörték a médiumok rendszereit május 9-én. Az ukránok sem maradtak adósok.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.13. hétfő, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Több ezren tüntettek a grúz fővárosban a "külföldiügynök-törvény" tervezete ellen

Több ezren tüntettek a grúz fővárosban a "külföldiügynök-törvény" tervezete ellen

Több ezren vonultak ismét az utcákra szombat este Grúzia fővárosában, Tbilisziben, hogy tiltakozzanak a "külföldiügynök-törvény" tervezete ellen. Az április közepe óta tömegtüntetéseket kiváltó tervezet alapján előírnák, hogy azok a szervezetek, amelyek anyagi eszközeik több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi ügynökökként regisztráltassák magukat. A kormány elképzelésének bírálói a tervezetet ahhoz a törvényhez hasonlítják, amelyet Oroszország széles körben alkalmaz a másként gondolkodók elleni fellépéshez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×