"A fejezet intézményeinek feladatait - esetenként átfedésekkel - jogszabályokban meghatározták, amelyeket a feladatok át- és visszarendezései miatt gyakran módosítottak. A jogszabályokat, azok változását nem támasztották alá hatástanulmányok; a háttérintézmények megszűntetését, alapítását, összevonását tartalmi indokolás nélkül rendelték el" - mutat rá az ÁSZ, amely jelentésében nyomon követte a magyar kisebbségpolitikával foglalkozó közalapítványok integrálását is.

A számvevőszék rámutatott, hogy a 2005-ben létrehozott Szülőföld Alap túlbonyolított pályázati rendszere is hozzájárult a jelentős - harminc százalék feletti - maradványképződéshez.

Az ÁSZ korábbi vizsgálatai által feltárt szabálytalanságok, hiányosságok megszüntetésére tett javaslatokat többnyire - kivéve az ellenőrzési kapacitás növelését - eredményesen hasznosították - olvasható a jelentésben.

A források egyre nagyobb részét fordították a külképviseleti hálózat (nagykövetségek, főkonzulátusok) működtetésére, ez évente 30-37 milliárd forintot jelentett. 2006-ra a létszám közel kétharmadát a több mint száz külképviseleten foglalkoztatták.

A schengeni felkészülésre 1,6 milliárd forintot költött a Külügyminisztérium az elmúlt két évben, az EU állandó képviseletének működése pedig 2,4 milliárdba került 2005-ben.

Az ÁSZ-jelentés hangsúlyozta: a nemzetpolitikai feladatok között meghatározó volt a szomszédos államokban élő magyarokról szóló "kedvezménytörvény" szerinti magyarigazolvány kiadásához a konzuli hálózat fejlesztése, a személyi, technikai háttér biztosítása. A törvényi célkitűzések a mintegy 900 ezer igazolvány kiadásával teljesültek - áll a dokumentumban.