Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Nem gyászolnak a köztisztviselők?

Nem gyásznap a köztisztviselők napja, hiszen a köztisztviselők többségének tapasztalatára számít a kormány a közigazgatás reformja során - mondta Lamperth Mónika szombaton Egerben. Az államigazgatástól 14 ezer dolgozót terveznek elbocsátani.

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter ugyanakkor azzal egyetértett, hogy az alkalom a köztisztviselői szolidaritást is jelképezi, hiszen a szolidaritás fontos eleme a reformnak.

Lamperth Mónika erről a köztisztviselői nap központi ünnepségén beszélt. A Népszabadság szombati száma azzal az értesüléssel harangozta be a rendezvényt, hogy az ünnepségen résztvevők többsége - a közigazgatásban tervezett létszámcsökkentés miatt - a fekete gyászszalagot, illetve a szolidaritást kifejező kék szalagot visel majd.

Az Magyar Távirati Iroda tudósítója ugyanakkor a helyszínen azt tapasztalta, hogy az ünnepség több száz résztvevője közül senki nem viselt semmilyen szalagot.

A korábbi bejelentések szerint a minisztériumoktól 1500, a tárcák háttérintézményeitől és területi szerveitől 12500 alkalmazottat bocsátanak el. Lamperth Mónika most azt mondta: az állam ügyel arra, hogy a leépítések során senki ne kerüljön kilátástalan helyzetbe. A tárca vezetője szerint ez az év végéig a központi igazgatásban 1700, országszerte pedig még 10-12 ezer embert érint.

A szocialista politikus arról is beszélt, hogy a túlburjánzott közigazgatás mára akadályává vált az ország fejlődésének. Ez Lamperth Mónika szerint nem a köztisztviselők, hanem az egymás követő kormányzatok felelőssége, de az átalakítás nem odázható tovább.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×