A megkérdezettek kevesebb mint 10 százaléka számolt be súlyos anyagi gondokról, ugyanakkor mindössze 3 százalék mondta, hogy nagyon könnyen kijön a keresetéből. A havi 800 eurónál – vagyis nagyjából 314 ezer forintnál – kevesebbet keresők 90 százalékának problémát jelent a megélhetés.

Erős regionális eltérések is látszanak: minél keletebbre megyünk, annál többen küzdenek anyagi nehézségekkel. Míg

Pozsony megyében a válaszadók 61 százaléka érzi szűkösnek a fizetését, addig Kelet-Szlovákiában ez az arány 71 százalék.

A legnehezebb helyzetben az alacsony végzettségű fizikai munkát végzők és a szolgáltatási, kereskedelmi szektor munkatársai vannak, míg a műszaki területen dolgozó szakemberek és a felsővezetők körében ritkább a megélhetési gond.

A helyzet egy másik mutató szerint is romlott: egy váratlan, átlagosan 540 eurós kiadás – például háztartási gép meghibásodása, sürgős autójavítás vagy költséges egészségügyi ellátás – ma több embernek okozna gondot, mint tavaly. Míg egy éve a dolgozók 21 százaléka mondta, hogy nem tudná kifizetni, idén már 29 százalék nyilatkozott így. További 35 százalék csak nehézségek árán tudná előteremteni az összeget.

A végzettség és a jövedelem közötti kapcsolat itt is megmutatkozik: az egyetemet vagy főiskolát végzett diplomások fele, az érettségizettek harmada, az alapfokú vagy érettségi nélküli középfokú végzettségűeknek viszont csak negyede tudná gond nélkül kifizetni a váratlan költséget. Nem elhanyagolható a nemek közötti különbség sem: a férfiak 24 százaléka, míg a nők 36 százaléka vallotta, hogy nem tudna megbirkózni egy ilyen kiadással.

Egy másik, az NN pénzügyi csoport által készített nemzetközi felmérésből pedig az derült ki, hogy a szlovákok pénzügyileg nincsenek felkészülve a nyugdíjba vonulásra. „Az úgynevezett nyugdíjkészültségi index, amely tízfokozatú skálán értékeli a felkészültség különböző aspektusait – a pénzügyi igények tudatosításától a pénzügyi felkészülés aktív lépéseiig – Szlovákiában átlag alatti, 4,3-as értéket ér el. A nemzetközi átlag fél ponttal magasabb.

A szlovákok mindössze 12 százaléka tudja, mekkora összeget kellene félretennie nyugdíjra, és 11 százalék teszi ezt meg ténylegesen. A felmérésből kiderült, hogy a szlovákok már 59 évesen nyugdíjba szeretnének menni, miközben a nemzetközi átlag 1,5 évvel magasabb. A nyugdíjra 34 éves kor után kezdenek el takarékoskodni, ami megfelel a nemzetközi átlagnak.