Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Ezzel a módszerrel rájöhet, milyen kockázatot hordoz a depresszió az alvásideje alapján

A rendszeresen kevés alvás megnöveli a depresszió kockázatát – derül ki egy új tanulmányból. Ami újdonság a kutatásban: úgy tűnik világossá válik, hogy az alváshiány előzi meg a depressziót és az nem a betegség következménye.

Az, hogy a rövid alvásnak köze van a depresszióhoz és viszont, szinte már senkinek sem újdonság. Tanulmányok sokasága mutatta ki a kapcsolatot a biológiai óránknak ellentmondó életmód és a mentális, szív- és súlyproblémák között. Az azonban nem volt világos, hogy melyik jön előbb. Tudósok most bizonyítékot találtak arra, hogy a rendszeresen kevés alvás előzheti meg a depressziós tünetek kialakulását.

„A mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás dilemmával szembesülünk az optimálisnál kevesebb alvás és a depresszió kérdésében” – idézi a The Guardian című lap Odessa Hamilton PhD-hallgatót, a londoni UCL egyetem kutatásának vezetőjét.

„Az álmatlanság és a depresszió gyakran kéz a kézben jár, és eddig nem volt világos, melyik jön előbb. A betegségre való genetikai fogékonyságot szem előtt tartva megállapítottuk, hogy a kevés alvás valószínűleg megelőzi a depressziós tüneteket, nem pedig fordítva”.

A kutatók több mint 7100 angliai páciens genetikai és egészségügyi adatait elemezték ki, az öregedésről szóló angliai panelkutatás adatbázisából. (Az ilyen kutatások hosszú éveken át figyelik meg a résztvevőket.)

Azt, hogy mennyit alszunk egy-egy éjszaka vagy milyen hajlamunk van a depresszióra, részben örököljük. Korábbi kutatások szerint

genetikánk 40 százalékban hat ki az alvás időtartamára, míg a depresszió 35 százalékban örökletes.

A mostani kutatásban a tudósok az évek során megfigyelték, hogy az öt óránál rövidebb alvásra genetikailag hajlamos embereknél 12 év leforgása alatt nagyobb valószínűséggel alakulhat ki depresszió. Viszont azok, akik genetikailag hajlamosak a depresszióra, nem hajlamosak automatikusan az álmatlanságra.

A kutatásban részt vevő alanyok átlagban hét órát aludtak naponta, de egy tizedük már azzal kezdte a felmérést, hogy kevesebb, mint 5 órát aludt. A kutatás végére az arányuk már több mint 15 százalék volt, míg a depressziós tünetekkel rendelkező alanyok aránya 9-ről 11 százalékra emelkedett.

Ebből azt is levezették, hogy akik napi öt órát vagy annál kevesebbet alszanak, azoknál 2,5-szer nagyobb a depressziós tüntetek kockázata. Akiknek pedig depressziós tünetei vannak, azok háromszor nagyobb valószínűséggel szenvednek álmatlanságtól, mint akiknek nincsenek.

Az eredmények nem túl bíztatók azok számára, akik alvási zavarokkal küzdenek – jegyzi meg a The Guardian, a kutatásvezető szerint azonban nem kell a rossz alvásra vagy a depresszióra úgy tekinteni, hogy az elkerülhetetlen volna. A tanulmány azt támasztja alá, hogy a jó mentális egészség szempontjából fontos az alvás.

„Én azt javaslom, hogy legyen prioritásunk az alvás és hagyjuk el az ágyba menetel halogatásának szokását. A genetikában van egy mondás:

a gének csőre töltik a pisztolyt és a környezet húzza meg a ravaszt.

Tehát Ön – mégha hajlamosabb is rá – csökkentheti a kockázatot” – mondta Odessa Hamilton.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×