eur:
402.57
usd:
349.25
bux:
95317.22
2025. június 16. hétfő Jusztin
Nyitókép: Pixabay.com

Erőszaktól tart a G20: "a járvány az élelmiszer-ellátásra is veszélyt jelent"

Zavargásokhoz vezethet, ha a koronavírus-karanténok miatt sérülnek a nemzetközi élelmiszer-ellátási láncok. Erre figyelmeztettek a világ gazdag és feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-as csoport képviselői.

Éhezés lehet a koronavírus elleni védekezés egyik következménye? Több szakértő szerint ez egy valós veszély, és a fejlődő világban már vannak ilyen jelek. Az éhezés pedig gyorsan társadalmi elégedetlenséghez vezethet – figyelmeztetnek a szakemberek.

Az ENSZ Világélelmezési Programjának prognózisa szerint az idén duplájára ugorhat az úgynevezett „akut élelmiszer-bizonytalanságban” élő emberek száma a világon és a szám meghaladja a 265 milliót.

Ennek egyik oka az, hogy a koronavírus-járvány megzavarta a gazdaságok működését, emberek milliói vesztették el a munkájukat és csak korlátozott módon férnek hozzá élelmiszerhez.

Mindez erőszakhoz, konfliktusokhoz és újabb menekülthullámokhoz vezethet

– figyelmeztet a szervezet.

Az élelmiszerhez való hozzáférés kérdése a kormányokat is aggasztja

A világ fejlett és feltörekvő gazdaságait egyesítő G20-ak agrárminiszterei a héten tartottak videó-konferenciát és megállapodtak, hogy „fellépnek az olyan, nem megalapozott korlátozó intézkedések ellen, amelyek túlzott élelmiszerár-ingadozáshoz vezethetnek a nemzetközi piacokon, és veszélybe sodorják az élelmiszerbiztonságot a világ nagy részén.”

A résztvevők szerint a kormányok „csak arányosan, átlátható módon és ideiglenesen léphetnek fel a pandémia ellen,

nem szabad olyan szükségtelen akadályokat létrehozniuk, amelyek megakasztják a kereskedelmet és az élelmiszer-ellátási láncokat”.

Már tapintható a feszültség a fejlődő világban

A koronavírus-karanténnal járó élelmiszer-ellátási válság már erőszakos tüntetésekhez vezetett az elmúlt két hét során Dél-Afrikában.

Az olajban gazdag Nigériában ismét téma az éhezés, és a kormány dilemmája az, hogy fenntartsa-e korlátozásokat vagy megpróbálja elkerülni a zavargásokat – mondta egy szakértő a Financial Times című lapnak.

Feszültség érzékelhető Ázsia szegényebb országaiban is. India, Banglades és Mianmar gazdaságát jelentős mértékben támogatja a turizmus és a külföldön dolgozók hazaküldött pénze, de épp ezek az összegek csappantak meg az utazási tilalmak és a külföldi karanténok miatt.

A helyi textil- és ruházati ipar nyugati ügyfelei sorra mondják le a megrendeléseket, és emiatt többmillió ember munkája került veszélybe a térségben.

A Fülöp-szigeteken a hadsereg már jelezte, hogy lázongások esetén kész katonai szükségállapotot bevezetni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

„Két veszélyt látok. Az egyik a termelőtől az asztalig tartó élelmiszer-ellátási lánc elakadása. A nagyobb gond azonban a tömeges munkanélküliség és jövedelem-kiesés”

– mondta David Dawe, az ENSZ Élelmiszer- és Mezőgazdasági Szervezetének vezető közgazdásza az FT-nek.

A valutaárfolyam alakulása is drágíthatja az élelmiszert

Emellett az élelmiszerhez való hozzáférést nehezebbé teheti, hogy meggyengültek a feltörekvő gazdaságok valutái és drágább lett ezeknek az államoknak a dollárban elszámolt külföldi hitelek törlesztése. Mindez pedig drágítja számukra az élelmiszer-importot is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: Izrael, Irán és az újabb brüsszeli hülyeség

"A közel-keleti háború teljesen új helyzetet teremtett, Magyarország ezért hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Magyar magánegészségügy: üzlet, de másképp

Magyar magánegészségügy: üzlet, de másképp

Az állami egészségügyből egyre jobban kiszoruló tömegek egyre inkább a magánegészségügyben találnak valós alternatívát. A privát szektor bővülése ugyanis 2024-ben sem állt meg, a legnagyobb intézmények árbevétele átlagosan 18%-kal növekedett tavaly - derül ki a Portfolio átfogó körképéből, melynek keretében a legnagyobb 30 magánegészségügyi szolgáltató tavalyi beszámolóját vizsgálta meg. A hálapénz magánosodása, vagy inkább "magánosítása" tehát aktívan zajlik Magyarországon, ez a kereslet pedig húzza magával a teljes szektort és a nagyívú fejlesztéseket. A nyereségesség tekintetében viszont teljesen szétszakadt a mezőny, de ezeket a szempontokat cikksorozatunk második részében elemezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×