A kancellár egy vasárnap esti tévé-interjúban megerősítette eddig álláspontját, amely országos szinten hozott intézkedések elutasításán és kizárólag európai összefogáson alapuló megoldást tart elképzelhetőnek a menekült-válság tartós rendezésére. Ezt a véleményét osztja a pénzügyminiszter is, aki úgy vélte, hogy az országba érkezett menekültek integrálása nem fogja hátrányosan érinteni Németország kiegyensúlyozott költségvetését. Noha az újonnan érkező migránsok száma az év eleje óta folyamatosan csökken, a berlini koalícióban résztvevő legkisebb párt, a kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió élén álló Horst Seehofer ismételten sürgette, hogy korlátozzák a menekültek beözönlését Németországba.

Mivel a kancellár ezt elutasította, Seehofer megbízott egy bayreuthi jogtudóst kereset kidolgozásával, amelyben a Keresztényszociális Unió az alkotmánybírósághoz fordul annak tisztázására, hogy a berlini kormány törvényesen jár-e el a menekültek nyakló nélküli bebocsátásában. Eredetileg a keresetet március elsején akarták benyújtani, a jelek szerint azonban elhalasztották, hogy kivárják, mire jut Angela Merkel az Európai Unió jövő hétre tervezett brüsszeli csúcsértekezletén, amelyen főleg a török kormány aktív közbelépésével szeretné elérni a menekült-áradat még Kisázsiában történő feltartóztatását, és ehhez összeurópai támogatás biztosítását. Ellenkező esetben a bajor tartományi kormány fontolóra vette, hogy csak kis létszámban fog Ausztria felől érkező menekülteket beengedni. Mint Joachim Herrmann bajor belügyminiszter elmondta, máris megkezdték annak a legalább 10 ezer rendőrnek a mozgósítását, akik a zöldhatár teljes hosszában parancsot kapnának arra, hogy jelentősen korlátozza a migránsok belépést, a létszám felettieket pedig akár erőszakkal is tartóztassa fel.