Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.44
bux:
125061.81
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma

A francia kommentelők védik a magyar kormányt

Látványos eltérés tapasztalható a francia mértékadó média előállítói és olvasói között a Magyarországot érintő menekültválság megítélését illetően. Csaknem mindegy, hogy jobb- vagy baloldali beállítottságú lapban jelenik-e meg ezzel kapcsolatos kritikus vagy bíráló hangvételű írás, az internetes hozzászólók jelentős része szisztematikusan és egyre vehemensebben veszi védelmébe a magyar kormányt.

A francia mértékadó média túlnyomó része a Magyarországot sújtó menekültválság kezdete óta rendkívül kritikusan viszonyul az Orbán-kormány intézkedéseihez, ez alól mindössze a jobboldali Valeurs Actuelles hetilap, illetve hellyel-közzel a jobboldali-liberális Le Figaro című napilap képeznek kivételt. A többi, alapvetően baloldali vagy bal-liberális irányultságú lap azonban immár hetek óta bírálja a magyar vezetést és magát a miniszterelnököt a migránsokkal szemben bevetett eszközök és módszerek miatt.

Mindez, a már említett kivételeket leszámítva olyan képet mutat a külső szemlélő számára, mintha a francia közvélemény csaknem egyöntetűen elítélné a magyar intézkedéseket, holott a bíráló cikkekhez érkező internetes olvasói hozzászólások ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. Az még érthető, hogy a Le Figaro-ban megjelenő, kritikusabb írások után az olvasók védelmükbe veszik a magyar kormányt, az már kifejezetten meglepő, hogy ugyanez a jelenség tapasztalható a baloldali vagy bal-liberális kiadványoknál is.

A baloldali média egyik zászlóshajójának számító Liberation egyik újságírója például két napja Kübekházán, a magyar-román-szerb határmenti településen készített egy, a határzárat bíráló riportot. A lap több olvasója védelmébe vette a magyar kormányt, egyikük arra emlékeztetett például, hogy az uniós szabályok értelmében a magyarokra hárul a külső határok megvédése. Egy másik lakonikusan arra hívta fel a figyelmet, hogy a spanyolok Ceutában és Melillában, a franciák pedig Calais-nál emeltek, jóval a magyarok előtt szögesdrót kerítéseket a menekültek megfékezésére.

Más lapoknál is hasonló a helyzet, sőt olykor lényegesen radikálisabb álláspontokat is megfogalmaznak az olvasók: van aki az uniós és a francia vezetés tétovázását, határozatlanságát kárhoztatja a menekült-ügyben, mondván, a magyar miniszterelnök legalább cselekszik. Mások azt emelik ki, hogy a magyar vezetés, a franciával ellentétben, hallgat saját népére és megvédi azt, ami egyben a franciaországi frusztrációkat is plasztikusan kifejezi.

A fentiek mellett két érv visszatérő, gyakorlatilag mindenhol fellelhető motívumnak számít. Az egyik úgy szól, hogy Magyarország szuverén állam és joga van megvédeni magát. A másik pedig nagyjából azt veti a nyugati hatalmak, illetve az Egyesült-Államok vezetése szemére, hogy kioktatják demokráciából Magyarországot, miközben Irak, Líbia vagy éppen Szíria szétverésével maguk idézték elő a menekültválságot.

A fentiek fényében nem véletlen, hogy egyetlen lap, a Le Figaro merte megszavaztatni olvasóit arról, hogy egyetértenek-e a magyar határzárral. Erre a kérdésre ugyanis, amint azt a magyar olvasók egy része már tudja, a voksoláson résztvevő 56 250 francia 88 százaléka igennel válaszolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A cég, amely nem volt eladó, avagy hogyan védte meg magát a Mol, és vált regionális energiahatalommá

A cég, amely nem volt eladó, avagy hogyan védte meg magát a Mol, és vált regionális energiahatalommá

A Mol történetét gyakran sikersztoriként mesélik el. Növekedés, terjeszkedés, regionális jelenlét. De ez csak az egyik dimenzió. A mélyben egy sokkal izgalmasabb történet húzódik meg. Annak a krónikája, hogy hogyan tanulta meg egy posztszocialista olajvállalat megvédeni saját magát. Ez a cikk nemcsak azt mutatja meg, hogy kiket vásárolt fel a MOL, hanem azt is, miért nem tudták őt megvenni.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×