Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Itt az újabb ukrán-orosz gázvita?

Újabb gázvita van kibontakozóban Ukrajna és Oroszország között. Kijev közölte: csökkenti az orosz gázimportot és lépéseket tesz az energiafüggetlenség felé. Ennek részeként cseppfolyósítottgáz-kirakodóterminált épít a Fekete-tengeren. Moszkva szerződésszegést emleget, a terminál állítólagos spanyol befektetői pedig tagadják, hogy aláírtak volna bármit is.

Ukrajnának a Gazprommal kötött szerződése szerint 41 milliárd köbméter gázt kellene vennie az orosz állami monopóliumtól, de Kijev azt mondja, hogy ennek csak kétharmadát akarja importálni. Az indoklás szerint túl magasak az árak, közben azonban Ukrajna azt is értésre adta: függetlenedni próbál az orosz szállítótól. A Gazprom erre válaszul szerződésszegéssel vádolta meg az államot, és közölte, hogy 2 és 3 milliárd dollár közötti kötbért kell fizetnie.

Az olcsóbb szállítók után kutató Kijev január 1-től Németországból kezd gázt importálni, Magyarországon keresztül - mondta nem egészen két hete Jurij Bojko ukrán energiaügyi miniszter. 2017-től Azerbajdzsán is megjelenik szállítói között. Emellett az ukrán kormány aktívan ösztönzi a hazai palagáz-kitermelést.

Kijev a Gazpromtól való függetlenedés nagy mérföldköveként harangozta be azt, hogy a hét elején konzorciumot létre egy amerikai és egy spanyol cég bevonásával. A közös vállalkozás 2016-ra cseppfolyósított gáz, vagyis LNG-kirakodóterminált építene a Fekete-tengeren. Azaz Ukrajna az oda érkező cseppfolyósított gázt pumpálná vezetékhálózatába részben kiváltva a Gazprom szállításait. A projekt tervezett költsége 1,1 milliárd dollár.

Az ünnepélyes ceremóniát azonban kínos hírek zavarták meg. Az érintett spanyol cég, a Gas Natural Fenosa közölte: fogalma sincs, ki az az ember, akikkel az ukránok szerződést írtak alá, mert ilyen nevű képviselőjük nincs. "Még csak nem is tanulmányoztunk ilyen elképzelést" - mondták a tervről.

Az ukrán fél azonban még ezek után is ragaszkodott hozzá, hogy megköttetett az ügylet. A Financial Times megpróbált beszélni az aláíráskor az állítólagos spanyol képviselővel, de az elzárkózott. Kijev ezek után közölte, hogy egyedül is megépíti az LNG-terminált. Kétséges azonban, hogy honnan lesz rá pénze: növekszik a költségvetési hiány, az IMF a reformok elmaradása miatt visszatartja a pénzt - jegyzi meg az FT. Talán csak az oligarchák segíthetnek.

Közben Kijev azt is kétségessé tette, hogy valóban csökkenteni akarja-e az orosz gázszállításokat. Az alacsonyabb mennyiség szállítását ugyanis hivatalosan még nem kérte.

"Ha az orosz árpolitika számunkra kedvezően alakul, akkor fokozatosan visszaállhatunk a korábban kért mennyiségre. Egyelőre azonban tovább kutatunk a számunkra előnyösebb források után" - mondta Bojko energiaminiszter. Ukrajna tisztában van vele, hogy a Gazprom hátrányba került és kénytelen volt egy sor európai fogyasztójának árengedményt adni, mivel a felfutott amerikai palagáz-kitermelés nyomán estek a nemzetközi gázárak.

Moszkva azonban nem figyeli ölbe tett kézzel a fejleményeket és azzal fenyegetett, hogy nemzetközi bírósághoz fordul az ügyben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×