Infostart.hu
eur:
364.36
usd:
326.33
bux:
144586.39
2026. november 11. szerda Márton

Két magyar párt is bekerülhetne a szlovákiai parlamentbe

A jövőben akár két magyar párt is szerepelhet a szlovák parlamentben. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint ugyanis a Híd és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is bejutott volna a pozsonyi törvényhozásba, amennyiben június közepén tartották volna a választásokat.

A pozsonyi Focus közvélemény-kutató intézet országos felmérése szerint a Robert Fico vezette ellenzéki Smer továbbra is domináns a szlovák politikában, megszerezné a 150 parlamenti mandátum majdnem felét, 69-et. A Smerre szavazott volna a megkérdezettek 41,7 százaléka. Ez azonban valamivel kevesebb, mint amennyit a tavaszi felmérések mutattak.

A második helyen a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) végzett volna 12,6 százalékos támogatottsággal, ami 21 mandátumot jelent. A harmadik hely a Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) jutott volna 11,7 százalékkal és 19 képviselővel.

A Híd magyar-szlovák párt lett volna a negyedik 6,9 százalékkal és 11 mandátummal. Az ötödik hely a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párté 6,1 százalékkal és 10 képviselővel.

Az MKP a hatodik helyen futott volna be. A tavaly júniusban a parlamentből kiesett magyar pártra ezúttal a megkérdezettek 5,8 százaléka szavazott volna, ami 10 képviselőt biztosítana a törvényhozásban.

Hetedikként a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lépte volna át az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az SNS 5,8 százalékot kapott volna, ami szintén 10 mandátumra lett volna elegendő.

A volt balközép kormánykoalíció két pártja - a Smer és az SNS - tehát együttesen 79 mandátummal többséget szerzett volna a parlamentben. A Focusnak válaszolók összetétele tükrözte az ország lakosságának nemzetiségi összetételét is.

A politológusokat nem lepte meg az MKP erősödése. Miroslav Kusý szerint ez annak köszönhető, hogy a párt nincs a törvényhozásban. "Nem lehet róla hallani, nincsenek mögötte botrányok" - jelentette ki a politológus, aki szerint bizonyos pszichológiai faktor is állhat a folyamatok mögött, amennyiben visszatérnek az idősebb szavazók.

Michal Horský politológus szerint választói már unják a Hidat, amely ritkán mutatja magát nyilvánosan, és kevés embert érdekel. Horský három csoportot különböztet meg a szlovák politikában: a stabilan magas támogatottságú Smer dominánsnak számít, jobboldalról a KDH és az SDKÚ számít ellensúlynak. A sort a parlamentből való kiesés által fenyegetett pártok zárják, az SNS, a Híd és az SaS.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

200. alkalommal adja elő az Egyasszony című monodrámát november 12-én, csütörtökön a Jurányi Házban Tenki Réka. A Péterfy-Novák Éva könyvéből készült előadás a 2015-ös bemutató óta az ország számos pontján és külföldi helyszíneken is látható volt. Az InfoRádió a jubileumi előadás kapcsán Tenki Réka színművésszel beszélgetett.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Bod Péter Ákos: A régi hibák miatt kerülhet veszélybe a magyar gazdaság

Az új kormány első átfogó gazdaságpolitikai dokumentumai, a középtávú program és a 2027-es költségvetési törvénytervezet üdítően átláthatók, és komoly szakmai munkáról tanúskodnak. A tervezet a 2026-ra várt 7,5 százalékos hiányt egy év alatt 4,9 százalékra csökkentené, ami érdemi kiigazítás, és összhangban van azzal a céllal, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Ugyanakkor a 2027 utáni pálya nem elég ambiciózus, hiszen a 3 százalékos határértéket már 2029-re el kellene érni. Kifogásolható az is, hogy a büdzsé különadókkal tömi be a réseket, és több, gazdaságilag káros Orbán-kori intézkedést is továbbvisz. Ezzel lényegében az új kormány utólag legitimálja a régi rendszer megoldásait, és fékezi azt a növekedést, amely a versenygazdaság felé fordulással elérhető lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×