Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Gémek szállnak egy mangrovemocsárban, a guatemalai Monterrico közelében 2019. szeptember 27-én, amikor a természetvédelem jegyében meghirdetett akción fiatal önkéntesek szemetet szedtek, keltetőkben nevelt teknősöket engedtek szabadon és mangrovemocsarakat látogattak meg a Guatemalavárostól délre fekvő térségben.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Esteban Biba

Létfontosságú fajok hiánya mutatja, mekkora a baj a Földön

Szívszorítóan kevés helyen maradt érintetlen a szárazföldi ökoszisztéma.

A világ szárazföldi ökoszisztémáinak csupán 3 százaléka érintetlen egy brit kutatás szerint.

A vadonnak az emberi tevékenység által háborítatlan töredékei főként az Amazonas és Kongó trópusi erdeinek, Kelet-Szibéria és Észak-Kanada erdeinek és tundráinak és a Szaharának a részei. Az invazív, idegenhonos fajok, például a macskák, rókák, nyulak, kecskék és tevék súlyos károkat okoztak viszont Ausztrália honos fajaiban: a vizsgálat során nem találtak érintetlen területeket – írja a The Guardian.

A tudósok javaslatai szerint kis számban vissza kellene telepíteni a fontos állatfajokat, például elefántokat vagy farkasokat a sérült régiókba, ezzel a lépéssel akár a világ szárazföldi területeinek 20 százalékán helyre lehetne állítani az ökológiai érintetlenség állapotát.

Korábbi elemzések arra jutottak főként műholdas felvételek alapján, hogy a Föld felszínének 20-40 százalékát csak kis mértékben befolyásolta az ember. A mostani tanulmány szerzői szerint azonban az erdő, a szavanna és a tundra felülről érintetlennek hathat, a talajszinten azonban hiányoznak a létfontosságú fajok. Az elefántok például terjesztik a magokat, miközben fontos tisztásokat hoznak létre az erdőkben, a farkasok pedig kordában tartják a szarvasok és jávorszarvasok populációját.

Az új tanulmányhoz az élőhelyek ember okozta károsodását bemutató térképeket kombinálták olyan térképekkel, melyek megmutatják azokat a helyeket, ahol eltünedeztek az állatok, vagy túl kicsi a számuk ahhoz, hogy egészséges ökoszisztémát tartsanak fenn.

Széles körben elfogadott, hogy a biodiverzitás válságban van, az oroszlánoktól a rovarokig sok vadon élő populáció zsugorodott jelentősen, többnyire az az építkezések és növénytermesztés érdekében tönkretett élőhelyeik miatt.

Egyes tudósok a Föld hatodik tömeges fajkihalásának tartják a jelenséget, melynek súlyos következményei vannak az élelem- és tisztavíz-ellátottságra.

A Frontiers in Forests and Global Change című tudományos lapban megjelent kutatás 7000 faj elterjedését bemutató térképet használt. Az adatok nagy része emlősökre vonatkozott, de számos madár, hal, hüllő, kétéltű és növény adatait is elemezték.

Az érintetlen területek közül több őslakos közösségek vezetése alá tartozó régiókban található. Az elemzés a Déli-sarkvidékre nem terjedt ki.

Címlapról ajánljuk
Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Kulcsfontosságú lépés történt az orosz gázról való magyar leválás szempontjából

Kulcsfontosságú lépés történt az orosz gázról való magyar leválás szempontjából

Fontos mérföldkőhöz ért az orosz gázról való leválás szempontjából Magyarország számára is kulcsfontosságú Vertikális Gázfolyosó projekt, miután Szerbia és Észak-Macedónia is csatlakozott az együttműködéshez. Míg ugyanis jelenleg a gázfolyosó elsősorban a görög–bolgár–román útvonalon halad észak felé, addig a Transportgas Serbia és a NOMAGAS belépése egy teljesen új, párhuzamos szállítási utat nyit meg Magyarország felé. A nyugat-balkáni bővítésnek köszönhetően a vezetékrendszer hamarosan már nem csak Románia, hanem Szerbia felől is továbbíthat hazánkba alternatív forrásból származó földgázt, ami erősítheti a magyar energiaellátás biztonságát és az ország regionális tranzitszerepét, miközben az árkockázatokat mérsékelheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×