Infostart.hu
eur:
367.31
usd:
327.38
bux:
141872.44
2026. október 5. hétfő Aurél
Nyitókép: Pixabay

Egy lépéssel közelebb Mátyás király maradványainak azonosításához

A szakemberek már mintát vettek, amely feldolgozását a szegedi laborba kezdték meg, hogy DNS-t vonjanak ki belőlük.

Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király maradványainak azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Neparáczki Endre, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) genetikai tanszékének munkatársa, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatócsoportjának igazgatója - közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A közlemény szerint a székesfehérvári Középkori Romkertben több mint kilencszáz ember összekeveredett csontmaradványa található.

A kutatók fő célja, hogy a csontokból vett mintákból minél több DNS-profilt meghatározzanak és ezeket a korábbiakkal összevetve több uralkodót is azonosítsanak.

Neparáczki Endre közölte, hogy a török időkben a sírokat földúlták, az ékszereket ellopták. A csontmaradványok nagy része ott maradt, létük feledésbe merült. A később indult ásatások egyikén, 1848-ban Érdy János vezetésével azonosították III. Béla és felesége, Antiókhiai Anna maradványait, melyeket ma is a budavári Mátyás-templomban őriznek.

A kutatóknak a máig egyedüliként bizonyítottan az Árpád-házhoz tartozó maradványokból sikerült DNS-t nyerniük, mely segítségével az uralkodócsalád más tagjainak csontjai is azonosíthatóvá váltak az osszáriumban összekeveredettek közül.

Az igazgató kifejtette: Mátyás király maradványainak vizsgálatához is keresni kellett egy ugyanilyen sarokpontot. A hozzá vezető kulcsot Corvin János és Corvin Kristóf, Mátyás fia és unokája jelentik. Róluk bizonyosan tudott, hogy Lepoglavában, a mai Horvátország területén, a pálos kolostor gótikus templomában nyugszanak. A szakemberek a helyszínen mintát vettek, amely feldolgozását a szegedi laborba kezdték meg, hogy DNS-t vonjanak ki belőlük.

Az SZTE és a Magyarságkutató Intézet közötti együttműködés eredményeként alakítottak ki Szegeden egy speciális labort és 2016-ban Magyarországon először bevezették az úgynevezett következő generációs szekvenálási technológiát (next-generation sequencing - NGS) az archeogenetikában. Ennek segítségével már sokkal biztosabban nyertek ki adatokat a kutatók a csontokból. Tervük, hogy kiderítsék: a Hunyadiak rokonságban álltak-e a Luxemburg-családdal. Mivel Luxemburgi Erzsébet is a Romkertben nyugszik, így az ő földi maradványaiból is azonosíthatnak DNS-t.

Neparáczki Endre a székesfehérvári osszáriumban végzett kutatását középkori igazságügyi analízisnek nevezte, mivel olyan embereket szeretnének azonosítani, akik már nem élnek. Mindemellett a kutatás küldetése, hogy méltó sírhelyet kapjanak az egykori uralkodók - fogalmazott a szakember.

Címlapról ajánljuk
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Visszatért a jó hangulat a tőzsdékre

Visszatért a jó hangulat a tőzsdékre

Ma reggel Ázsiában felemás hangulatú kereskedést láthattunk, különösen a japán tőzsde teljesített jól. A jó hangulat Európára is átragadt, ahol szintén felfelé vették az indexek az irányt és ezt a zárásig is megtartották. Idehaza különösen jól teljesített a Mol és a Telekom, emellett pedig megállt az OTP esése. Amerikában is jó a hangulat, miután estek az olajárak és a kötvényhozamok is. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×