Kertész Róbert elmondta: nem számítottak ilyen jelentős leletekre. Példaként említette, hogy többek között azonosították az Árpád-kori várat nyugat felől övező vizes árkot, amelynek legalsó szintjéről a Vatya-kultúra cseréptöredékei kerültek elő. Ebből lehet következtetni arra, hogy az ispáni várnak bronzkori előzménye volt- mondta.

Emellett a késő Árpád-kori rétegben, hat méter mélyen egy pontkörökkel díszített bronz lófigurára bukkantak, fején madárral, amely egy két részből álló lakat egyik fele volt. Hozzátette: Magyarországon nincs több ilyen tárgy.

Ezen kívül részlegesen feltártak egy nagyméretű, 16-17. századi oszmán palotaépületet. Az egyik szoba padlóján találtak egy rézből készített sárkányplasztikát, amely minden bizonnyal egy kardhüvelyt díszíthetett és a Közel-Keletről származik. A kiégetetlen agyagtéglákból emelt épület Magyarországon egyedülálló, hasonlók Anatóliában és a Balkánon voltak. Előkerült például egy 11.századi oszlopfő-töredék is - számolt be, hozzátéve: a tatárjáráskor elpusztult a templom és ezt a kőfaragványt átalakították szenteltvíztartóvá, ennek találták meg egy töredékét. Legjobb analógiái a székesfehérvári királyi bazilikából származnak.

Emellett aranypénz, izniki fajansz és kínai porcelán is előkerült a földből, valamint tömegtermékeket - edényeket, fazekakat, kályhaalkatrészeket- is találtak.

Kertész Róbert kiemelte: Szolnok legkorábbi épülete pillanatnyilag a feltárás során előkerült, a 16. század közepén épített, a királyi végvár időszakához kapcsolódó, 25-ször 9,6 méteres, főként kőből faragott, eredetileg kétszintes kaszárnya. A törökök által is használt masszív épület 75-80 centiméter széles falai helyenként több mint három méter magasan megmaradtak, legmagasabb fala mintegy négy méter magas - mondta.

Az alagsorban a raktárak, a felső szinten - ami nem maradt meg - a katonák szálláshelyei voltak. A szolnoki váron belül sánccal vették körbe az épületet, ez is bizonyítja, hogy fontos objektumról van szó.

Kertész Róbert kitért arra, hogy a terepkutatások lezárultak, a leletek feldolgozása tíz-tizenöt évig tart. Igyekeznek minél több információt összegyűjteni: a debreceni egyetemről geológusok kőnyersanyag-vizsgálatokat végeznek, a geológiai forrását kutatják a köveknek. A szegedi egyetemről érkezett téglakutató szakemberek pedig azt fogják megállapítani, hogy mikor égették ki a téglákat.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere elmondta: a Modern városok program keretében - részben a Terület- és Településfejlesztési Operatív (TOP) támogatásával -

összesen 2, 5 milliárd forintból újul meg a Szolnoki Művésztelep. Ezen felül csaknem 900 millió forintot kaptak a kormánytól a kaszárnyaépület műemléki helyreállítására és bemutatására.

A támogatásnak köszönhetően egy 100 négyzetméteres, teljes egészében alápincézett épületrészt alakítanak ki, amelyben a kaszárnyaépület maradványait mutatják be a nagyközönségnek. Az épületmaradvány nemcsak Szolnok városa számára jelent értéket, mert az Alföldön hasonló méretű 16. századi épület nem található a templomokat leszámítva - tájékoztatott.

Hozzátette:a 115 éves Szolnoki Művésztelep fejlesztésének célja a meglevő művészeti és kulturális tevékenységekhez szükséges infrastruktúra biztosítása a műtermek, művészlakások és alkotóterek felújításával, de rendezvényteret, látványműtermeket, stúdiókat és parkolókat is kialakítanak.