A kutatócsoport a kaliforniai partvidéken, Santa Monica térségében vett mintákat a tengerfenék üledékéből. Az így szerzett anyagot a laboratóriumban metángázzal "kezelték", hogy elősegítsék a mintákban lévő ősi mikroorganizmusok, az úgynevezett archeák növekedését - olvasható az egyetem honlapján.

Az archeák (Archaea, Archaebacteria) egysejtű, mag nélküli szervezetek. Élőhelyeik szerint három nagy csoportjukat különböztetik meg: a halofilok az extrém sós környezetet kedvelik, a metanogén fajok az oxigénmentes (anaerob) közegben fejlődnek, üledékben, vagy állatok bélrendszerében találhatók, a termofilek pedig a viszonylag magas hőmérsékletű, sokszor 100 Celsius foknál melegebb élőhelyeken, gejzírekben vagy az óceán fenekén található hőforrásokban tenyésznek.

Amikor a kutatók a mintákat vírusfertőzöttség szempontjából elemezték, egy új kórokozót fedeztek fel, amely a jelek szerint az üledékben élő metanogén archeák "vendégszeretetét" élvezte.

A vírus vizsgálata során kiderült, hogy a kórokozó képes volt célzottan megváltoztatni az egyik saját génjét, ugyanis genetikai állományában olyan úgynevezett retroelemet azonosítottak, amely jelentős mértékben felgyorsítja a genom specifikus szakaszainak a mutációját. Mi több, az irányított mutagenezis képességének a gazdaszervezet, az archea is birtokában volt. Ezeket az apró genetikai elemeket korábban már baktériumokban és ezek vírusaiban azonosították, de sohasem észlelték az archeákban, sem az őket megfertőző vírusokban.

"A gyors genetikai mutáció képessége létfontosságú lehet az extrém körülményekhez való alkalmazkodás és a túlélés szempontjából. Ezek az egysejtűek meg tudják változtatni bizonyos fehérjéiket, de nekünk fogalmunk sincs, hogy e proteineknek mi a funkciója" - fogalmazott David Valentine professzor, aki kifejezte reményét, hogy a fehérjék tanulmányozásával nemcsak e mikroorganizmusokról, de élőhelyeikről is többet megtudhatnak.