A szóban forgó állatoknak a szokásos hét helyett csak hat nyakcsigolyája van, a borjaknak ezen felül rövidebbre nő a farka, van, amelyik bicegve járt, más egyedek állni sem tudnak - számoltak be az esetről a rostocki Leibnitz Haszonállat-biológiai Intézet (FBN) kutatói a Genetics című szaklapban.

Az állatok megbetegedéséről a tenyésztők tájékoztatták az orvosokat. A hannoveri Állatorvosi Egyetem és az FBN tudósai Christa Kühn vezetésével végül megtalálták, milyen génhiba áll a betegség hátterében. Ahhoz, hogy azonosítsák a hibás helyet, kizárásos alapon mintegy hárommilliárd genetikai elemet kellett megvizsgálniuk.

Az evolúcióban az emlősöknek - így az embernek is - hét nyakcsigolyája alakult ki körülbelül 200 millió évvel ezelőtt.

"A mutációk igen gyakoriak, ennél az egy változatnál azonban az a különleges, hogy erősen védett génterületen lépett fel: csökkent nyakcsigolya-számmal még sosem találkoztunk" - magyarázta Christa Kühn.

A kutatók körülbelül száz állatot vizsgáltak meg, közülük 45-en hordozták a génhibát. Egyértelműen megtalálták azt is, melyik volt az első tehén, amelyiknél a mutáció jelentkezett, az összes többi beteg állat az ő leszármazottja volt - mondta a kutató.

A gazdák kivették a tenyésztésből a mutációt hordozó egyedeket.