A vizsgálatokat a Bajkál-Hokkaido projekt keretében végezte Angela Lieverse, a kanadai Saskatchewani Egyetem régésze, Vlagyimir Bazalszkij, az Irkutszki Állami Egyetem archeológusa, valamint Daniel Temple, az amerikai George Mason Egyetem antropológusa.

A vadászó-gyűjtögető közösséghez tartozó férfit 4500 éve, 35-45 éves korában érte a halál. Tüdő-, esetleg prosztatarákban szenvedett, amely egész szervezetében szétszóródott, az áttéteket a koponyájától a csípőjéig gyakorlatilag a beteg összes csontján felfedezték - olvasható a Saskatchewani Egyetem honlapján, valamint a Siberian Times angol nyelvű orosz újság online kiadásában.

"Ez az egyik legrégebbi, ha nem a legidősebb bizonyított rákos eset a világon" - hangsúlyozta Angela Lieverse.

Mint megjegyezte, előkerültek 5-6 ezer éves rákosnak vélt esetek is, ám a későbbiekben a tumorról bebizonyosodott, hogy jóindulatú daganatról van szó.

A kutatócsoport a vizsgálatok során kizárta a tuberkulózis, valamint a gombás megbetegedés lehetőségét, diagnózisuk szerint egyértelműen áttétes karcinómáról van szó.

"Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a rák korunk átka, amellyel életmódunkért fizetünk. A közfelfogás szerint az őskorban, ókorban viszont, amikor az emberek vegyszermentes környezetben éltek, és bioélelmiszert fogyasztottak, semmiképp sem szenvedhettek daganatos betegségekben. Ám a rák sokkal gyakoribb volt, mint hinnénk" - mutatott rá a kanadai kutató. Angela Lieverse feltételezése szerint a férfinál a füst rendszeres belélegzése vezethetett a tüdőrák kialakulásához.

Az elhunytat kör alakú sírban, magzati pózban helyezték végső nyugalomra, szemben a korabeli szokásokkal, amikor a férfiakat hanyatt fekve, vadászfegyvereikkel, vagy halászfelszerelésükkel temették el. Útravalóul a beteg egy csontból faragott kanalat kapott, mely kígyót formáz.

"A sírmellékeknek szimbolikus jelentőségük van" - hangsúlyozta Angela Lieverse, aki szerint a kígyó a vadászt az életétől megfosztó betegség jelképe lehet.