"Egy rövid, de jelentős zörgés" - értékelték a kutatók csütörtöki sajtótájékoztatójukon a hangot, amelyet a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége keltett, amint múlt héten elérte a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínét.

Klaus Seidensticker, a DLR kutatója azt vélte kihallani a zajból, hogy a minilabor először egy több centiméter vastag puha réteget ért el, majd néhány milliszekundummal később lábai egy kemény, talán jeges felületet értek el.

A tudós kiemelte: a hangfelvétel egy üstökös és egy ember alkotta objektum első találkozását örökíti meg.

A csütörtöki darmstadti sajtótájékoztatón Paolo Ferri, az Európai Űrügynökség (ESA) misszióvezetője arról számolt be, hogy a Rosetta következő manővereként január végén 5 kilométerre megközelíti az üstököst, és közeli képeket készít róla. Az üstökös pályája ezután úgy alakul, hogy augusztusban nagyon közel kerül a Naphoz.

Az 1,2 milliárd eurós összköltségű projekt célja, hogy a tudósok megismerjék a Naprendszer születésének titkait. További feladat annak megfigyelése, hogy miként aktiválódik az üstökös a Naphoz közeledve.