Az akadémikus arról a nagyszabású konferenciáról nyilatkozott az MTI-nek, amelyet az MTA agrártudományi osztálya rendez a magyar tudomány ünnepe keretében csütörtökön az Akadémián. Az álomtól a felfedezésig / A fenntartható fejlődés feltételrendszere az agráriumban című tanácskozáson Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mond köszöntőt.

"A konferencia hat előadásának tematikája az agrárium egészét öleli fel. Közérdeklődésre számot tartó kérdéseket boncolgatunk, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia elkötelezetten törekszik a tudomány társadalmasítására, annak bemutatására, hogy a kutatási eredmények miként öltenek testet az innovációkban, hogyan hasznosulnak a gyakorlatban" - fogalmazott Németh Tamás.

Mint rámutatott, a kiválasztott témák aktualitását tükrözi a rendezvény iránt mutatkozó nagy érdeklődés. "Az egyetemek és kutatóhelyek képviselői mellett az államigazgatási szervek és a különböző szakmai kamarák reprezentánsai is nagy számban vesznek részt, hiszen az előadások a legaktuálisabb információt közvetítik a hallgatóság felé" - emelte ki Németh Tamás, aki Várallyay György, az MTA rendes tagjával közösen A természeti erők fenntarthatósága. Mi van, ha nincs? címmel tartja a konferencia nyitóelőadását.

"A fenntartható fejlődés fogalma három évtizede került a köztudatba, amikor először szembesültünk a Föld erőforrásainak véges voltával. Az agrárium szempontjából nézve ez azt jelenti, hogy bolygónk felületének csupán 4 százaléka alkalmas a szántóföldi művelésre. Amikor a fenntarthatóság kérdése először felmerült, a Föld népessége 4-4,5 milliárd fő volt, ma 7,5 milliárd. Így el kell gondolkodnunk azon, hogy egy véges erőforrásokkal rendelkező rendszeren belül miként kell úgy kiszolgálni egy kontrollálhatatlan növekedést, legyen az demográfiai, vagy egyéb jellegű, hogy ne veszélyeztessük a jövő nemzedékeinek a lehetőségeit" - indokolta a témaválasztást az akadémikus.

S mi van, ha nincs? "A talaj képes a megújulásra, de mesterségesen is megújítható, ezzel a képességével azonban nem szabad visszaélni. Bolygónkon egyre több olyan terület van, amely természeti okok, vagy az emberi tevékenység miatt vízhiányossá váltak, elsivatagosodott. Körülbelül egymilliárd ember alultáplált, s 1,2 milliárd azoknak a száma, akiknek gondot jelent a vízhez való hozzáférés: vagy az ivóvíz minősége nem megfelelő, vagy esetleg óriási erőfeszítést, napi 5-6 órát igényel a szükségletek biztosítása. Ezek nagyon komoly gondok, de még azoknak az országoknak is, amelyek, mint Magyarország, bővelkednek vízben, gondolkodniuk kell azon, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni a készleteket, miként lehet megőrizni a minőségüket. Egy sor olyan kérdés van tehát, amelyekre oda kell figyelni, napirenden kell tartani, oktatni, képezni kell a szakembereket, tudatosítani kell a veszélyeket" - fogalmazott Németh Tamás.

Ismertetése szerint Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja A jövő növényeinek szerepe a fenntartható fejlődésben címmel tart előadást, Horn Péter, az MTA rendes tagja pedig azt elemzi, hogy milyen jövő vár az állattenyésztésre. Faragó Sándor, az MTA doktora és Mátyás Csaba, az MTA rendes tagja a fenntarthatóság lehetőségeit elemzi az erdőgazdálkodásban. Csáki Csaba, az MTA rendes tagja az élelmezési biztonság globális kihívásait vizsgálja, Neményi Miklós, az MTA levelező tagja pedig a tudományos kutatás és a gyakorlat kapcsolatrendszeréről beszél.

"Fel kell ismerni, hogy végesek a források, a lehetőségek és ennek megfelelően kell kidolgozni a stratégiákat, kijelölni a feladatokat. Közösen kell gondolkodnunk, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy a minket körülvevő világ még hosszú ideig a jelenlegi színvonalon, vagy akár még jobban működjön. Ehhez kíván segítséget, útmutatást adni a konferencia hat előadója" - összegezte Németh Tamás.