A svájci egyetem Center for Space and Habitability (CSH) nevű intézete csütörtökön tette közzé a mérések első eredményeit, amelyek szerint az észlelt molekulák sűrűsége meglehetősen csekély, sokféleségük azonban "meglepően" nagy.

A Csurjumov-Geraszimenko szaga erősen átható, benne megzápult tojások szaga (kénhidrogén), istállószag (szalmiákszesz) és a formaldehid fanyar, fojtogató szaga keveredik a mérgező ciánsav keserűmandula-illatával. Ehhez tegyünk hozzá csipetnyi alkoholbűzt (metanol), a kén-dioxid ecetes aromáját, egy keveset a szénszulfid édeskés és aromás illatából, és megkapjuk az üstökös "parfümjét" - közölte Kathrin Altwegg kutatásvezető.

Bármilyen bűzlő is ez az illategyveleg, tudományos szempontból rendkívül jelentős a Naprendszert alkotó anyagok eredetének, a Föld létrejöttének és az élet eredetének a vizsgálatához - hangsúlyozta a svájci kutató.

Az üstökös még több mint 400 millió kilométerre van a Naptól, de ahogy közeledik hozzá, egyre több anyagot bocsát ki magából a felmelegedés hatására, így a közeljövőben várhatóan még több molekula vizsgálatára nyílik lehetőség.

Több mint egy évtizedes vándorlás után a Rosetta űrszonda augusztus elején állt pályára az üstökös körül, amelyet elkísér útjára legalább 2015 augusztusáig, amikor az égitest a legközelebb kerül a Naphoz.

A tervek szerint novemberben leszáll az üstökös magján a Philae nevű robotlaboratórium, ami az első ilyen jellegű manőver lesz az űrkutatás történetében.