A H7N9 madárinfluenza-vírussal még nem történtek meg azok a változások, amelyek lehetővé tennék, hogy könnyen fertőzzön meg embereket, azonban nem lenne bölcs, ha a veszély lehetőségét elvetnék - állapította meg egy amerikai tanulmány, amely a Science tudományos lapban jelent meg.

Néhány korai kutatás arra utalt, hogy küszöbön áll a H7N9 világméretű járványa. Az új tanulmány a Kínában 2013 elején azonosított fertőzések vírusmintáinak elemzése során azt az eredményt kapta, hogy a H7N9 főként még mindig elsősorban madarak egymás közötti megbetegítésére alkalmas.

Október végéig Kína 136 emberi vírusfertőzést jelentett be, közülük 45 bizonyult halálosnak. A nagy kérdés az volt, a kórokozó csak elszórtan, korlátozott mértékben képes-e madárról emberre terjedni, vagy már "átugrotta a fajok közti sorompót".

Ian Wilson, a kutatás vezetője, a kaliforniai Scripps Kutatóintézet (TSRI) munkatársa és James Paulson, a TSRI sejt- és molekuláris biológiai osztályának vezetője azt értékelték, mennyire képes a vírus azokhoz a receptorokhoz kötődni, amelyekhez az influenzavírusok a gazdasejten kapcsolódni szoktak. Egy sanghaji beteg mintájából vett vírus esetében azt találták, hogy a kórokozó sokkal jobban kedveli a szárnyasokra jellemző receptorokat és csak gyengén kapcsolódik az emberi receptorok változataihoz.

Xu Riu, a tanulmány vezető szerzője, a TSRI munkatársa elmondta: a vírus mai formájában hatásosan fertőz madarakat, embereket azonban nem. Egyes kutatások ugyan utaltak arra, hogy a H7N9 már elkezdett alkalmazkodni az emberhez, az új tanulmány szerzői szerint a vírus jelenleg nem fenyegeti világjárvánnyal az emberiséget.

Azt azonban lehetetlen megmondani, végül adaptálódik-e annyira, hogy könnyen terjedjen emberre is - vélték a szerzők.
Xu azt is hozzáfűzte, hogy a H7N9 nagy kockázatú kórokozó, amelyet folyamatosan figyelni kell, akárcsak a korábbi madárinfluenza-vírust, a H5N1-est.