Infostart.hu
eur:
367.91
usd:
328.32
bux:
141351.75
2026. október 5. hétfő Aurél

A pók az ember barátja

A pókok sokkal jobban félnek az embertől, mint fordítva: ezért is van az, hogy lényegesen kevesebb a valódi pókcsípés, mint azt általában hiszik.

Az emberek többsége libabőrös lesz, ha csak megpillant egy pókot, pedig annak az esélye, hogy az ízeltlábú állat megmarja, kutatások szerint sokszorosan kisebb, mint feltételezik. Ráadásul amit az emberek "pókcsípéseknek" gondolnak, javarészt nem is azok, hanem más ízeltlábúaktól - például bolháktól - származnak, de az is előfordulhat, hogy különböző fertőzések vagy vegyi anyagok okozta bőrkiütések.

"Nagyon keményen kell dolgoznia annak, aki azt akarja, hogy megmarja egy pók, ugyanis ezek az amúgy ragadozó életmódot folytató nyolclábú lények egyáltalán nem akarják bántani az embereket" - fejtette ki a LiveScience.com tudományos portálnak Chris Buddle, a montreali McGill Egyetem arachnológusa.

A pókokkal és más pókszabású állatokkal foglalkozó kutató ismertetése szerint a pókok alapvetően kerülik az embereket, mert félnek tőlük, és mivel nem vérszívóak, az emberben nem látnak táplálékforrást, tehát igazán nincs is okuk arra, hogy megtámadják. Csak akkor marnak, ha veszélyben érzik magukat vagy meglepik őket. Ilyen helyzet adódhat, ha valaki benyúl egy cipőbe vagy kesztyűbe - esetleg megbolygat egy félreeső, sötét zugot -, amely éppen egy nyolclábú lakhelyéül szolgál. Mivel a pókok főleg parányi gerinctelenekre, köztük rovarokra vadásznak, mérgük nem veszélyes olyan "hatalmas" teremtményekre, mint amilyen az ember. Sok közülük még arra sem képes, hogy csáprágójával átdöfje az emberi bőrt.

mintegy 40 000 pókfaj közül mindössze 200-ról tudott, hogy mérge az ember szervezetére is ártalmas lehet, egy tucaté pedig - köztük a fekete özvegyé vagy a barna hegedűspóké - komoly egészségügyi károsodáshoz vezethet. Vannak olyan nagyobb méretű pókok, amelyek marása fájdalmas, de maradandó sérülést nem okoz. A pókok a sarkvidékeket leszámítva a világnak minden részén előfordulnak, ennek ellenére a statisztikai adatok szerint az igazán veszélyes csípések száma elenyésző. Az ártalmas, idegsejtekre ható marások tünete lehet a rendkívüli fájdalom, szúró érzés, hányinger és hidegrázás, vagy görcsös izomösszehúzódás.

Az internetes portál idézte Rick Vettert, a Kaliforniai Egyetem nyugállományú szakértőjét is, aki elmondta, hogy egy helyi felmérés során azt tapasztalta, hogy annak a 182 páciensnek, aki "pókcsípés" miatt jelentkezett kezelésre, csupán 3,8 százalékát marta meg ténylegesen pók, túlnyomó zömüknek valamilyen fertőzése volt. Egy, az egész Egyesült Államokra kiterjedő összesítés pedig azt mutatta ki, hogy a "pókcsípésre" panaszkodó betegek 30 százalékának tüneteit valójában húsevőbaktérium-fertőzés (MRSA) okozta. De hasonló szimptómák származhatnak bolhától vagy poloskától, szömörcétől, különböző allergiától, vírusos vagy bakteriális fertőzésektől is.

A pókok éppen, hogy azokat a kellemetlen rovarokat ölik meg, amelyek nagyobb valószínűséggel csípik meg az embert, mint ők maguk - húzta alá Buddle. Szavai szerint "az esetek többségében a pókok a mi barátaink".

Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
Mi történik az OTP-vel a múlt heti esést követően?

Mi történik az OTP-vel a múlt heti esést követően?

Ma reggel Ázsiában felemás hangulatú kereskedést láthatunk, különösen a japán tőzsde teljesít jól. Európában ezt követően többnyire emelkedést láthatunk. Idehaza különösen az OTP-re lesz érdemes figyelni, ugyanis múlt héten az orosz kivonulás hírére alaposan beleadtak a bankrészvénybe, 40 000 forint alatt is járt az árfolyam. Hétfő reggel egyelőre nem látni nagyobb elmozdulást a részvényben. Ami a gazdasági eseményeket illeti, a Pénzügyminisztérium ma közli az államháztartás szeptemberi előzetes adatait, melyeket mindig kiemelten figyelnek a befektetők. A piac most már elsősorban a 2027-es büdzsé tervére és az ígért középtávú makrogazdasági és fiskális pályára koncentrál, de fél szemmel érdemes lesz figyelni a friss adatot is. A nemzetközi színtéren beszerzési menedzserindexek jelennek meg, melyeknek érdemi hatása aligha lesz, hiszen már részletes, felülvizsgált számokat látunk. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×