Téves információk mindenhol. Egy felmérés szerint például az amerikaiak 18 százaléka azt hiszi, hogy a Nap kering a Föld körül. A hamis információk kiszűrése gyakran nehezebb, mint gondolnánk, és a folyamatban az agyunk sincs a segítségünkre.

Az elménk ugyanis igen furcsán kezeli a memóriában tárolt információkat, nem teljesen úgy, ahogy várnának, és ahogy például a számítógépek működnek. Az agy először a hypocampusban tárolja az adatokat, ezek azonban nem maradnak itt.

Minden egyes alkalommal, amikor ismét "elővesszük" az információkat, azok megújulnak, és újrapozícionálódnak az agyban. Épp ezért idővel az alapadat megváltozik, és eltávolodik attól a kontextustól, amelyben hozzájutottunk. Az emberek például meg tudják mondani, hogy Nagy-Britannia fővárosa London, azt azonban már régen nem tudják, hogy honnan szerezték ezt az információt.

A folyamatot a szaknyelv forrásamnéziának nevezi. Ennek köszönhető az is, hogy egy idő után az emberek már nem tudják eldönteni, hogy egy állítás igaz-e vagy hamis. Annak ellenére, hogy egy hazugságnak egyszer már megismerték a cáfolatát, elképzelhető, hogy később mégis igazként emlékeznek a kijelentésre.

Az idő pedig mindezen csak ront, a téves hitek egyre valóságosabbak lesznek, számuk pedig szaporodik az emberek tudatában. A kutatók egyelőre nem ismerik a forrásamnézia pontos okát.

A folyamatot azonban bizonyítja egy, az egyesült államokbeli Stanford egyetem diákjainak bevonásával végzett kutatás, amelnyek során ismételten hamis információkat adtak a résztvevőknek.

Azt, hogy a Coca-Cola hatékony fájdalomcsillapító, azok a fiatalok, akik ötször hallották, sokkal tovább elhitték, mint azok, akik csak kétszer.