Aligha élnek 85 évnél tovább azok az emberek, akiknél hiányzik a kiemelkedő intelligencia-szintet meghatározó génváltozat, míg azok, akiknél ez megtalálható, megérhetik a száz éves kort is.

Ez a gén irányítja ugyanis azt az enzimet, amely elpusztítja azt a kémiai anyagot, amelyről tudjuk, hogy gátolja az agyi aktivitást és elálmosít. A szukcinil-semialdehid-dehidrogenáz (SSADH) nevű enzim emellett méregteleníti az agyat azáltal, hogy megszabadítja a felesleges savtól, ráadásul védi a sejteket az öregedést kísérő károsodástól.

Az intelligenciagénnek két általános formája van: az úgynevezett "T", illetve "C" változat - előbbi húsz százalékkal kevésbé hatékony. Korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy azok a nők és férfiak, akiknek két "T" változatú génjük van, sokkal rosszabbul teljesítenek másoknál az IQ teszteken.

Arra azonban csak most jöttek rá, hogy ennek a génnek köze van az élettartamhoz is. A kutatás eredményéről a Calabriai Egyetem kutatói a New Scientist című szaklapban számoltak be.

A kutatók 115 idős emberrel töltettek ki egy olyan memória, illetve a mentális fürgeséget mérő tesztet, amelyet általában az Alzheimer-kór diagnosztizálására használnak. Az önkéntesek 65 és 85 év közöttiek voltak, s mindegyiknél elvégeztek egy vértesztet is annak megállapítására, melyik intelligenciagént hordozzák.

A két "T"-sek eredménye sokkal rosszabb volt, mint a többieké - ugyanúgy, ahogyan azt korábban fiatalabbaknál tapasztalták. Ráadásul a két "T"-sek nem igen élnek 85 évnél hosszabb ideig, míg azok, akiknek legalább egy "C" intelligenciagénjük van, akár a 100. születésnapjukat is megérhetik.

Giuseppe Passarino professzor szerint azonban a génállomány nem minden. "Az életmód, vagyis az, hogy valaki mennyit olvas, művelődik, milyen érdekes és kihívásokkal teli munkát végez, sokkal jelentősebb hatású, mint az, hogy rosszak-e a génjei" - hangsúlyozta.