Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna

Mudrik szerződtetésével világrekorder lett a Chelsea

Még soha nem költött ennyi pénzt egy futballklub egy adott bajnoki szezon átigazolási időszakaiban, mint most a Chelsea. A nyár eleje óta a Kékek élén álló tulajdonosi kör 425 millió eurót költött eddig a keret megerősítésére.

A Todd Boehly által vezetett vezérkar hetvenmillió euróért szerezte meg a Sahtar Donyecktől az ukrán Mihajlo Mudrikot, aki egyébként egészen az elmúlt napokig az Arsenallal állt tárgyalásban. Nem tudni, hogy végül a fizetés, vagy a hosszú távú biztonság győzte meg a balszélsőt (2031-ig írt alá szerződést vasárnap), mindenesetre tény, hogy végül a Kékekhez csatlakozott.

Mudrik a téli átigazolásokat tekintve a negyedik legdrágább játékos lett, csak Philippe Coutinho, Virgil van Dijk és Dusan Vlahovics váltott klubot magasabb összegért az év ezen szakaszában.

A Chelsea 425 millió eurót költött eddig játékosvásárlásra a 2022–2023-as idényben (akár hozzá is tehetjük: még nincs vége az átigazolási idénynek…), Mudrik megszerzésével megelőzte az örökranglistán a 2017–2018-ban 380 millió eurót kiadó Barcelonát. Immár csak harmadik a listán a Real Madrid (2019–2020, 356 millió). Az idény előtt a brit rekordot a Manchester City tartotta, a 2017–2018-as idényben 318 milliót költve.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

A törvény nem engedi meg hogy szelektáljanak, szerdán minden kikerül a netre – de nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója annak apropóján, hogy november 4-étől nyilvános lesz több tízezer egykori ügynök neve.
Értelmetlenül és csalárdgyanús módon költötték el az EU-pénzeket az ÁSZ új jelentése szerint

Értelmetlenül és csalárdgyanús módon költötték el az EU-pénzeket az ÁSZ új jelentése szerint

Az Állami Számvevőszék két uniós vállalkozásfejlesztési program ellenőrzésekor olyan munkagépeket talált, amelyeket három-négy év alatt 150 üzemóránál is kevesebbet használtak, a gazdasági eredmények mérése pedig hiányosnak bizonyult. A 2021-es GINOP Plusz-programban a támogatott cégek közel négyötöde teljesítette az eredményességi követelményeket, az infláció kiszűrésével azonban ez az arány 52–53 százalékra esett. A kockázatelemzéssel kiválasztott húsz projektből csak öt volt teljesen eredményes, három esetben pedig szabálytalansági eljárás indult. A 2025-ös programnál szabályos volt az előlegek elszámolása, ám a számvevők a fejlesztések tényleges gazdasági hatásának mérését sürgetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×