Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
Nego Loic (k) gólt lő a Magyarország - Izland labdarúgó Európa-bajnoki pótselejtező mérkőzésen a Puskás Arénában 2020. november 12-én. A magyar válogatott 2-1-re győzött, ezzel története során negyedszer kijutott az Európa-bajnokságra.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Két magyar válogatott az évtized leggólerősebb védőinek listáján

A labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet (IFFHS) rakta össze a listát.

A rangsorba az élvonalbeli bajnoki mérkőzéseken, a nemzeti kupákban, a hivatalos nemzetközi klubsorozatokban és az ugyancsak hivatalos válogatott mérkőzéseken elért találatok számítottak be, azoktól a játékosoktól, akik döntő többségben védőként szerepeltek.

Ezek alapján 2011 és 2020 között a legeredményesebb védő Sergio Ramos volt: a Real Madridban 71, a spanyol válogatottban 18 alkalommal volt eredményes. Így 89 góllal zárt a lista élén magabiztos előnnyel, a második helyezett gibraltári Joseph Chipolina 78 találattal követi őt.

Nego és Juhász is a listán

Az évtizedben 62 hátvéd ért el 33 vagy annál több gólt.

Az Izland elleni Európa-bajnoki pótselejtezőn egyenlítő Nego klubcsapataiban 38 alkalommal vette be az ellenfél kapuját, összesen 39 találata 35. helyet ért.

Eggyel kevesebbszer, 38-szor volt eredményes Juhász, aki egy válogatott találat mellett klubmezben 37 gólt szerzett az évtizedben, így a lista 39. helyére került.

Leggólerősebb védők 2011 és 2020 között az IFFHS adatai alapján:

1. Sergio Ramos (spanyol) 89 gól

2. Joseph Chipolina (gibraltári) 78

3. Keylor Soto (Costa Rica-i) 73

...35. Nego Loic 39

...39. Juhász Roland 38

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×