Magyarország jelenlegi legnagyobb sportlétesítménye, a 31. esztendejébe lépett Hungaroring teljes felújítását már nem nagyon lehet halogatni - írja az mno.hu.

Ezen munkálatok első fázisán már túl is vagyunk, hiszen a 2016-os szezon kezdetére a mogyoródi aszfaltcsík teljes hosszán kicserélték a kopóréteget. A munkálatok a tervek szerint idén, szeptember végétől folytatódnak, és ha a Hungaroring vezetőinek elképzelése valóra válik, egy 365 napon át nyitva tartó autó- és motorsportközpont válik hazánk Formula–1-es versenypályájából.

Szabados Gábor sportközgazdász úgy véli, ha megvalósul a háromlépcsős felújítás, az gazdasági és országimázs-szempontból is nagyon hasznos lesz Magyarország számára.

A Hungaroring teljes felújítása aktuálissá vált. Ugyan a mogyoródi pályán az 1986-os átadás óta végeztek néhány kisebb-nagyobb átalakítást, ám a jórészt még az 1980-as évekből származó infrastruktúrára ma a retró szó használata is lassan hízelgő. Ha azt szeretnénk, hogy a Formula–1 továbbra is ellátogasson Magyarországra – 2026-ig egyébként erre szerződésünk van –, akkor az immár tradicionális pályának számító mogyoródi ring teljes felújítását nem lehet tovább halogatni.

Ráadásul Gyulay Zsolt, a teljes egészében állami tulajdonú Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója 2015 nyara óta többször elmondta, terveik szerint a mogyoródi pályából egy egész évben, azaz 365 napon át nyitva autó- és motorsportközpontot szeretnének kialakítani.

Egyébként a felújítás már megkezdődött, és ennek nulladik lépcsőjét már meg is lépték, ugyanis a 2016-os szezon kezdetére a mogyoródi aszfaltcsík teljes hosszán kicserélték a kopóréteget. Már azt is tudni lehet, hogy az első lépcsőfok – az alapvető cél a nézők kiszolgálása, vagyis a lelátórendszer, a főtribün mögötti terület korszerűsítése, új televíziós kommentátorfülkék, promóterklub és értékesítendő skyboxok, illetve a konferenciatermek építése – idén szeptemberben indul el, és a kormány a munkálatokra a 2017-es költségvetésből 5 milliárd forintot különített el erre a célra.

A második ütemben, 2018 őszétől a sportszakma igényeit kielégítő, a pálya belsejére kiterjedő felújításokat végeznék el – a főépületek és a garázsok lebontása, újjáépítése, valamint a teljesen elöregedett közműhálózat cseréje –, míg a harmadikban felépülhetne a látogatóközpont, a múzeum és a kiszolgálólétesítmények, amelyek lehetővé tennék, hogy a Hungaroring egész évben látogatható motorsportcentrum legyen.

És akkor még nem esett szó például az olyan, most is egész évben működő kiszolgálóépületekről, mint a tanpálya vagy az off-road pálya, melyek felújítása, valamint a jobb megközelítése is sürgős megoldásra vár. Ráadásul a tanpálya esetében a bővítés is előtérbe került, hogy a személyautós és a buszos oktatáson kívül a kamionosoknak is tudjanak vezetéstechnikai tréningeket tartani.

És ott van még a sok gondot is okozó zajvédelem, és az idei év végére több tíz millió forintos költségből kiépül az a zajmonitoring-rendszer, amely pontosan mérni fogja a pályáról jövő zajhatásokat, illetve Kerepes irányába újabb 10 hektár erdő telepítését fogják elvégezni. Talán nem véletlen, hogy az utóbbiakat az első ütemben szeretnék elvégezni. A tervezőt és a kivitelezőt majd pályázat keretében választják ki.

A harmadik szakasz valóban a szakmai álmokat takarja, ám többek között a tökéletesen modernizált Silverstone példája jól mutatja, mindenképpen ez a jövő. De mindig az a kérdés, milyen költségekkel valósítható meg mindez. Az előzetes prognosztizálások alapján – ezt támasztotta alá Gyulay Zsolt a GP Híreknek adott interjújában – az első fázis mindennel együtt 20 milliárd forintba fog kerülni, míg a második lépcső megugrására mindenképpen a 2018-as és 2019-es költségvetésből kell elkülöníteni a fedezetet, míg a harmadik költségeiről kizárólag akkor érdemes beszélni, ha az elképzelések és vágyak szintjéről a megvalósítás szintjére kerül majd úgy 2019–2020 körül.

Szabados Gábor sportközgazdász szerint amennyiben fel lehet fejleszteni a Hungaroringet egy 365 napon keresztül nyitva tartó autó- és motorsportközponttá, akkor az mind gazdaságilag, mind pedig országimázs-szempontból is hasznos lesz hazánk számára.

„Persze csak akkor, ha nemcsak a Forma–1-es főversenyre és egy-két nagyobb rendezvényre, mint WTCC vagy éppen a kamionos Európa-bajnokság, kell alapozni legfőképpen a bevételeket. Az innen származó bevételeket egyébként maximum a Forma–1-hez mérhető Moto GP növelhetné jelentősen, ám a gyorsaságimotoros-világbajnokság idehozatalához például a pálya bizonyos részeit át kellene alakítani. A terveket látva szélesíteni szeretnék a repertoárját a pályának, egyrészt más sportágak – kerékpár, triatlon – és nemcsak sporthoz kapcsolódó rendezvények szintjén. Nem tartanám ördögtől való ötletnek azt sem, ha az egyre magasabb szintre emelkedő országúti kerékpárverseny, a Tour de Hongrie is helyet kaphatna a mogyoródi pályán” – jelentette ki a szakember.

Úgy véli, a magyar sport integráns részévé kell, hogy váljon a Hungaroring, és a nyilvánosságra került fejlesztési elképzelések, látványtervek pontosan ebbe az irányba mutatnak.