Dénes Ferenc sportközgazdász az első lépésnek gondolta, hogy a futball világbajnokságon már szerepet kap egy úgynevezett gólbíró technológia, tehát a sportesemény mind a 12 stadionjában 14 kamera figyeli majd a kapukat. A másodpercenként 500 képkockát rögzítő kamerák képét számítógép elemzi majd, így a játékvezető egy speciális óra villogó és rezgő jelzéseinek segítségével egy másodpercen belül értesülhet arról, hogy a labda áthaladt a gólvonalon. A sportközgazdász szerint azonban ez még kevés.

"A labdarúgásban nagyon hiányzik a digitális technológia. A nézői kiszolgálásban ez már megvan, de azt gondolom, hogy túl nagy tőkét mozgatnak a futball-vállalatok, hogy annak legyenek kitéve, rossz vagy jó ítéleteket hoznak " - mutatott rá a szakember.

Dénes Ferenc szerint a hirdetők számára és szakmai szempontból is fontos lenne, hogy némileg módosítsák a játék rendjét.

"Például négynegyedes legyen a játékrend. Gondolkozzunk a szurkolók fejével. Miért van félidő? Hogy pihenjenek a játékosok, másrészt, hogy tudjon váltani a csapat. Hát az nem a mi elemi érdekünk, hogy ha rosszul álltunk fel, rossz taktikát választottunk, az edző nem tud kommunikálni a játékosokkal, és az első félidőben eldőlhet a meccs" - fogalmazott a sportközgazdász.

Három szünettel viszont Dénes Ferenc szerint megváltozna a játék képe, amivel a nézők is jobban járnának.

A sportközgazdász arra is kitért, hogy megoszlanak a szakértői vélemények arról: jót tesz-e a labdarúgó világbajnokság rendezése a brazil gazdaságnak.

"A pesszimisták szerint ez a 2000-es évek legrosszabb vb-je lesz abból a szempontból, hogy a legkevesebb pozitív hatást fejti ki majd a brazil gazdaságra. Mások szerint épp ellenkezőleg: a 2000-es évek egyik legjobb vb-je lesz a német után és akár 13 milliárd dollárt is meghaladhatja a pozitív gazdasági hatások összege" - ismertette Dénes Ferenc.

Utalt arra, hogy az angolok a 2010-es vb kapcsán már számolták, milyen hatással van a gazdaságra a vb. Eszerint nagyjából 2 milliárd fonttal dobta meg a kiskereskedelmi fogyasztást, de összességében 4 milliárdot vitt el az, hogy az emberek hiányoztak a munkából, vagy rosszabbul teljesítettek. Vegyes tehát a kép - jelezte a szakember.

Dénes Ferenc szerint Magyarországra is lehet konvertálni ezt a számítást, hiszen "mi is a globális falu" része vagyunk, hiába nincs ott a csapatunk a vb-n, ismerjük az ott szereplő játékosokat.

"Másrészt nyár van, meleg, nálunk is fogy a sör, mi is szeretünk fogadni, és ha éjszaka lesznek a mérkőzések, mi is kevesebbet alszunk és másnap egy kicsit lógunk a munkából" - tette hozzá a sportközgazdász.