A háromszoros olimpiai bajnok kajakos már jelezte távozási szándékát a magyar szövetségnek, csütörtökön pedig Belgrádban hivatalosan is bejelentette, hogy hazatér. A sajtótájékoztatón részt vett Vlade Divac, a Szerb Olimpiai Bizottság elnöke és Mirko Nisovics, a Szerb Kajak-kenu Szövetség vezetője is, de arról egyikük sem beszélt, hogy állnak az egyeztetések a magyar szövetséggel.

Douchev-Janics Natasa országváltását azzal magyarázta, hogy Magyarországon soha nem találta meg igazán a helyét. "Magyarországon mindent megadtak nekem. Amikor 2001-ben elmentem Szerbiából, nem voltak megfelelőek a feltételek az élsporthoz. Szerencsére az elmúlt időszakban azok a megfelelő emberek kerültek a szükséges pozíciókba, akik tudják, mi kell a csúcsteljesítményhez. Örülök, hogy visszatérhetek."

A sportoló hozzátette: még egy ideig Szegeden készül, ezt követően azonban Bácskapalánkon folytatja. "Szeretném, hogy a visszatérésemmel Szerbia jó néhány éremmel gazdagodjon a jövőben. A riói olimpia ugyanakkor még messze van, de természetesen szeretnék részt venni az ötödik olimpiámon is" - mondta Janics, aki köszönetet mondott Vlade Divacnak, a Szerb Olimpiai Bizottság elnökének. Douchev-Janics jövő héten Magyarországon is sajtótájékoztatót tart.

Ábrahám Attila, a magyar szövetség (MKKSZ) főtitkára a héten még arról beszélt a Nemzeti Sportnak, hogy egyelőre nincs egyezség a két ország szövetsége között, márpedig ha az MKKSZ nem adja áldását, akkor Douchev-Janics még két évig nem versenyezhet szerb színekben.

A Magyar Szó vajdasági napilap helyszínen tartózkodó tudósítója arról tájékoztatta a Nemzeti Sport Online-t, hogy a mai sajtótájékoztatón már kész tényként kezelték a versenyző hazatérését, vagyis valószínűleg már tudják, mi a módja a megegyezésnek, de erről nem akarnak a nyilvánosság előtt beszélni.

A kajakos férje, a bolgár Andrian Douchev Szerbiában - a versenyző szülőhazájában - kapott edzői állást, és Janics vele tart. A háromszoros olimpiai, 18-szoros világ- és 17-szeres Európa-bajnok Douchev-Janics múlt csütörtökön jelezte, hogy szerb színekben folytatná pályafutását.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek (MKKSZ) lehetősége van arra, hogy elutasítsa az átigazolási kérelmet. Ebben az esetben a nemzetközi szövetség szabályzata szerint a versenyző a következő két szezonban nem versenyezhetne nemzetközi viadalon, de 2015-től már rajthoz állhatna Szerbia színeiben a világversenyeken.

A szerb és a magyar szövetség, valamint a Szerb Olimpiai Bizottság egyeztet arról, hogy a versenyző milyen ellentételezés fejében szerepelhet a jövőben szerb színekben. Az MKKSZ főtitkára, Ábrahám Attila megerősítette: a magyar szövetség nagyságrendileg 150 ezer eurót kér az átigazolásért.

Amennyiben a kajakos megtartja a magyar állampolgárságát, 35. életéve után megkapja az olimpiai életjáradékot a magyar államtól. Az olimpiai életjáradék nem fix összeg. Az olimpiai bajnokok esetében a Központi Statisztikai Hivatal által számított, a bérből és fizetésből élők előző évi, országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg, ami 2011-ben 213 100 forint volt.