Infostart.hu
eur:
367.78
usd:
335.47
bux:
144040.24
2026. november 18. szerda Jenő

Elrendelték Pablo Neruda maradványainak újratemetését

Elrendelte Pablo Neruda újratemetését egy chilei bíróság. A Nobel-díjas költő földi maradványait még 2013-ban exhumálták annak a gyanúnak az igazolására vagy megdöntésére, miszerint annak idején megmérgezték.

A szerdán közzétett határozat szerint nem szabad a feltétlenül szükségesnél tovább halogatni a költő maradványainak újbóli eltemetését, márpedig az ügyben elrendelt összes orvosszakértői vizsgálatot elvégezték.

Egyetlen vizsgálat eredményére kell még várni, ezért a bíróság elrendelte, hogy őrizzenek meg mintákat az 1973-ban, röviddel az Augusto Pinochet vezette katonai államcsínyt követően elhunyt költő csontjaiból. E vizsgálat hivatott annak kiderítésére, nem adtak-e be Nerudának valamilyen halálos baktériumot vagy vírust.

A katonai junta hivatalos verziója szerint a baloldali költő prosztatarákban halt meg 1973. szeptember 23-án. Sofőrje szerint azonban egy injekcióba halt bele, amelyet az előtt adtak be neki, hogy elutazott volna mexikói száműzetésébe, ahonnét az ellenállást akarta irányítani.

A chilei kormány tavaly novemberben közleményben ismerte el: lehet, hogy Pablo Neruda nem prosztatarákban halt meg, hanem Augusto Pinochet tábornok puccsa után gyilkosság áldozata lett.

A chilei belügyminisztérium a Neruda halálának gyanús körülményeit firtató sajtójelentések nyomán szólalt meg az ügyben. "Egyértelműen lehetséges és nagyon valószínű, hogy külső szereplő" a felelős Neruda haláláért - fogalmazott a tárca.

A belügyminisztérium ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy még folyik a szakértői vizsgálat Neruda esetleges megmérgezésének ügyében, és az egyelőre nem hozott eredményt. A szakértők tavaly májusban közzétett előzetes jelentése arról számolt be, hogy nem találtak perdöntő bizonyítékot az idegenkezűségre.

A 1904-ben született Neruda Latin-Amerika egyik legjelentősebb költője volt. Szerelmes versei és a Canto General című kötete révén ismerte meg a világ. 1971-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. A baloldali költő műveit Pinochet katonai diktatúrájának ideje alatt, 1973 és 1990 között betiltották Chilében.

A szerdai bírósági döntés nyomán április 26-án helyezik végső nyugalomra a költő földi maradványait a közép-chilei Isla Negrában, utolsó lakhelyén, ahol halála után eltemették.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×