A két világháború közt népszerű zsáner- és portréfestőről a hagyatékát gondozó bátai Czencz János Alapítvány kiadásában, 750 példányban megjelenő album 272 oldalon 500 festmény reprodukcióját tartalmazza - mondta Rühl Gizella szerkesztő az MTI-nek.

Az album a pályakezdettől a művész haláláig tartó öt évtizedet fogja át; a bemutatón kiállítják pályatársa, Derkovits Gyula feleségéről készült, Viki című, olaj-vászon aktot is, amelyet a művész 1936-ban festett - tette hozzá.

Czencz János 1912-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, s hamar sikeres festővé vált, amit elsősorban színgazdag életképeinek, csendéleteinek, valamint női portréknak, aktoknak köszönhetett. Tagja volt a Munkácsy-céhnek, hatással volt rá Csók István művészete. 1920-ban elnyerte a Képzőművészeti Társulat nagydíját, 1928-ban XV. Velencei Biennálén a közönség szavazatai alapján bronz emlékérmet nyert.

"Tiszta, keveretlen színek, erőteljes kontrasztok, dekoratív színkompozíció ragyognak a belépőre a Czencz János műtermében. Olyan egy-egy képe, mint valami tömör harangzúgás" - írta róla a Képzőművészet című folyóirat 1930. májusi számában.

1944-ben a budapesti Százados úti művésztelepet el kellett hagynia, ettől fogva haláláig a Tolna megyei Bátán élt és alkotott.

A sárközi faluban 2002-ben nyílt meg emlékmúzeuma, amely 26 festményét mutatja be, 11 műve a Nemzeti Galériában látható, és számos alkotása van magángyűjteményekben. Az utóbbi másfél évtizedben tucatnyi kiállításon tárták a közönség elé hagyatékának egy részét többek közt Mohácson, Szekszárdon, Hévízen és Budapesten, a Magyarok Házában. Legutóbb, 2013-ban szülőfaluja, a Vas megyei Ostffyasszonyfa rendezett Czencz-tárlatot.