A nagy magyar költőnek, aki az 1927/28-as tanévben a helyi textilipari technikum (ma középiskola) hallgatója volt, 1972-ben állítottak emléktáblát az iskola falán az intézmény alapításának 120. évfordulója alkalmával.

A táblát az elmúlt négy évtized alatt kikezdte az idő, ezért Magyarország prágai nagykövetsége kezdeményezte egy új tábla elhelyezését. A tábla elkészítésének anyagi fedezetét a Civil Alap pályázatán elnyert támogatás segítségével biztosította a diplomáciai képviselet.

A libereci emlékünnepségre a magyar kormány által meghirdetett Holokauszt Emlékév keretében és Radnóti Miklós halálának 70. évfordulója alkalmával került sor.

A megemlékezést a nagykövetség a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségével (CSMMSZ), valamint a libereci iskolával és a regionális tudományos könyvtárral együttműködve szervezte meg.

"Ebben az iskolában tanult 1927-1928-ban Radnóti Glatter Miklós magyar költő. 1944-ben a Holocaust áldozatává vált" - olvasható csehül és magyarul az emléktáblán, amelyet Pető Tibor nagykövet és Alena Losová, a libereci régió tanácsa oktatási és ifjúsági bizottságának elnöke leplezett le.

A Radnótit ábrázoló grafikát a táblára Márvány Miklós magyar festőművész tervei alapján vésték ki.

Pető Tibor beszédében méltatta Radnóti életét és munkásságát, és leszögezte: a költő élete tanulságul szolgálhat a mai fiataloknak is.

Egy alkotót semmivel sem lehet jobban jellemezni, mint művével - jelentette ki Losová, és elszavalt egy Radnóti verset.

Az emléktábla leleplezését követően a regionális tudományos könyvtárban Radnóti-estet rendeztek, amelyen Rónai Katalin, a CSMMSZ tagja bemutatta a költő életét és munkásságát.

Bemutatták az erre az alkalomra összeállított kétnyelvű Radnóti-verseskötet is. Ez egyebek között tartalmazza a Liberec-Reichenbergben (a város német neve) írt, vagy hozzá fűződő "általánosabb" verseket, az ismert Tini (Klementina Tschiedele szövőlány, Radnóti helyi szerelme) ihlette szerelmi ciklust és harmadik fejezetként ezen szerelem lecsengését az 1937. évi budapesti találkozás hatására született Emlék című versben, illetve az 1938-ban megjelent Pillangó című novellában.

A verseket az eredeti magyar változat alapján Honti Eszter és Precek Tamara készítette elő műfordításra, végleges formába pedig Marek Sekyra fiatal libereci költő öntötte.

A rendezvény keretében megnyitották Lőrincz Zsuzsa prágai magyar képzőművész Radnóti-kiállítását is. A grafikákból és installációkból álló tárlat még hetekig megtekinthető lesz a könyvtár épületében.

Az emlékest helyszíne jelképes jelentőségű: a kilencvenes években emelt modern könyvtár az egykori zsinagóga helyén áll, amelyet az 1938-as Kristályéjszakán a helyi nácik felgyújtottak. Az új zsinagóga a könyvtár épületébe van belefoglalva.