Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 29. szombat Beatrix, Erna
A nigeri junta egyik támogatója az ország zászlóját tartva tüntet a főváros, Niamey francia légitámaszpontjánál 2023. augusztus 27-én. A puccsiták augusztus 26-án kétnapos határidővel kiutasították az országból Franciaország nigeri nagykövetét, Sylvain Ittét. A hatalmat július 26-án magához ragadó junta azzal vádolta meg Franciaországot, hogy fegyveres beavatkozásra készül a fogságban levő Mohamed Bazoum nigeri elnök visszahelyezése érdekében, és azt állította, hogy a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) az egykori gyarmattartó Franciaország zsoldjában áll. Az ECOWAS súlyos szankciókat rendelt el Niger ellen az államcsíny után, és azzal fenyegette meg a juntát, hogy hadsereget vet be az alkotmányos rend helyreállításáért. Franciaország 1500 katonát állomásoztat Nigerben.
Nyitókép: MTI/EPA/ISSIFOU DJIBO

Megtámadták a fővárost és az elnöki rezidenciát

Lázadó katonák támadták meg szombat hajnalban a repülőteret és az elnöki rezidencia környékét Niger fővárosában, Niameyben.

A több órán át tartó támadást heves lövöldözés és robbanások kísérték. Két biztonsági forrás és egy diplomata szerint délelőtt az elnöki palota a kormányhoz hű erők ellenőrzése alatt állt, az állami televízió viszont a lázadók kezére került, a repülőtér környékén pedig még folytak a harcok.

A nigeri védelmi minisztérium később közölte, hogy a biztonsági erők visszaszerezték az ellenőrzést a megtámadott helyszínek felett. A tárca szerint a lázadó katonák a repülőtér területén lévő 101-es légibázison több társukat foglyul ejtették, majd Niamey több helyszínén is tüzet nyitottak.

A lázadók az elnöki palotába is megpróbáltak bejutni, az elnöki gárda azonban visszaverte őket. Egy Niameyben tartózkodó afrikai diplomata szerint a gárda hű maradt a nigeri katonai juntát irányító Abdourahamane Tiani tábornokhoz.

A palota környékén késő délután ért véget a lövöldözés. Délután az állami televízió adása több mint egyórás szünet után helyreállt.

A Reuters tudósítása szerint a lázadásban részvevő katonák Ouallam, Téra és Dosso térségében állomásozó alakulatokhoz tartoztak, amelyek az utóbbi időben súlyos veszteségeket szenvedtek az Iszlám Állam helyi szervezete elleni harcokban.

Nigerben 2023 júliusa óta katonai vezetés van hatalmon, miután Abdourahamane Tiani tábornok vezetésével megdöntötték Mohamed Bazoum elnök hatalmát. A katonai vezetés azóta eltávolodott korábbi nyugati partnereitől, és szorosabbra fűzte kapcsolatait Oroszországgal.

Az országban többek között az orosz és francia befolyás vetélkedik.

A többi Száhel-övezeti szomszédjához – Burkina Fasóhoz és Malihoz – hasonlóan Niger is hosszú évek óta küzd azzal, hogy megfékezze az al-Kaidához és az Iszlám Államhoz köthető dzsihadisták támadásait, amelyek következtében a három országban már ezrek haltak meg és több millióan kényszerültek otthonuk elhagyására.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: Mohács után 500 évvel még mindig itt vagyunk, a történelmünk a talpra állások története

Magyarország elvesztett egy sorsdöntő csatát, de nem tűnt el: ma is itt vagyunk, magyarul beszélünk, és újra talpra állunk – mondta Magyar Péter miniszterelnök szombaton, a mohácsi csata 500. évfordulóján tartott megemlékezésen. Két napig tartanak a programok.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×