Infostart.hu
eur:
388.21
usd:
334.42
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
A 2024-es párizsi nyári paralimpia érmeinek bemutatója a francia főváros melletti Saint-Denisben 2024. február 8-án. A XXXIII. nyári olimpiai játékokat 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezik a francia fővárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

Olimpiai pofon Berlinnek a berliniektől: német vetélkedő a 2036-os játékok rendezési jogáért

A 2028-as és a 2032-es nyári olimpiai játékok már gazdára találtak, Los Angeles, illetve Brisbane a rendező. Elsősorban 2036-ért, de 2040-ért, sőt 2044-ért ugyanakkor már folyik a versengés. Így Németországban is, ahol a pályázók egyelőre a lakosságot kérdezik.

Annyi már kiszivárgott, hogy München, Hamburg és város megnevezése nélkül Észak-Rajna-Vesztfália tartomány szívesen lenne a 2036-os rendezésre pályázók között. A Német Olimpiai Szövetség (DOSB) azonban a német pályázóról csak jövő ősszel dönt.

Természetesen előzetesen szükség van arra, hogy az adott város illetékes hatóságai a lakosság megkérdezésével előzetesen ehhez zöld jelzést adjanak.

Ennek felmérése ugyanakkor egyes városokban már javában folyik, ezt október végén a müncheniek bizonyították. A bajor főváros számára a rendezés egyáltalán nem idegen, az 1972-es játékok keserű emléke, az izraeli sportolók elleni, több halálos áldozatot követelő palesztin terrortámadás ugyanakkor kitörölhetetlen.

Mindennek ellenére egy előzetes népszavazás, egyfajta hangulati barométer szerint a helyi lakosság 66,4 százaléka örömmel venné, ha München 2036-ban ismét házigazda lehetne. A támogatókat felkarolta Markus Söder tartományi miniszterelnök, aki szerint a rendezés a bajor főváros számára – mindenekelőtt a beruházások, az infrastruktúra fejlesztése szempontjából – számos számos előnnyel járna. Az olimpai létesítmények pedig túlnyomóan már rendelkezésre állnak

Az ellenzők jóval csekélyebb tábora ezzel szemben a várható rendkívül magas rendezési költségekkel, érvelt

Hasonló népszavazást terveznek egyelőre hivatalosan még nem jelzet időpontban a jövő év elején Hamburgban, továbbá -, mint a tartomány miniszterelnöke megerősítette, április 19-én Észak-Rajna-Vesztfáliában is.

Az önálló tartománynak számító Berlinben egyelőre még nincs szó hivatalos népszavazásról, a mostani felmérést a Der Tagesspiegel című tekintélyes pap megbízásából végzett reprezentatív felmérés egy egyetemi cég végezte.

Az adatok szerint a megkérdezettek jelentős többsége ellenezte hogy 1936 után a főváros ismét a játékok házigazdája legyen. A rendezést értesülések szerint a berlini szenátus támogatná, a megkérdezettek 67 százaléka azonban nem. Mindössze 27 százalék volt ellenkező véleményen, míg 6 százalék bizonytalan volt. Ugyanakkor egy „NOlimpya” nevű szervezet már kezdeményezett népszavazást, csak épp a pályázás ellen.

Az újság szerint ugyanakkor a vita még nem dőlt el, az illetékes hatóságok még nem adták fel.

Korábbi beszámolók szerint Indonézia, Törökország, India és Chile után legutóbb Katar erősítette meg, hogy 2036-ban otthont adna a világ legnagyobb sporteseményének, és ebből a célból tárgyalásokat folytat a NOB-bal. Ugyanakkor Ázsiából, Afrikából és Európából is több ország jelezte, hogy érdeklődik a legközelebbi „kiadó” olimpiai játékok iránt.

A 2036-os nyári olimpia helyszínéről várhatóan 2027 és 2029 között dönt a NOB.

Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×