Infostart.hu
eur:
364.88
usd:
316.8
bux:
146688.57
2026. július 31. péntek Oszkár
A júniusi választások eredményeképpen létrejövő Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban 2024. július 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Az asztalra csapott az Európai Parlament, nagyobb szerepe lehet a pénzek elosztásában, mint valaha

Olyan döntés született az EU költségvetésével kapcsolatban, amilyenre korábban még nem volt példa: a döntéshozásban gyakran háttérbe szoruló Európai Parlament már a tárgyalások első szakaszában képes volt módosítókat kicsikarni az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságból.

Beérni látszik az Európai Parlament ambíciója, hogy érdemi hatást gyakoroljanak az unió többéves pénzügyi keretének (MFF) alakulására, miután Ursula von der Leyen hétfőn újabb ígéreteket – főként engedményeket – tett a sokat vitatott Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervekkel (NRPP) kapcsolatban – írja a Portfolio.

Múlt héten újabb 50 milliárd eurót különítettek el vidékfejlesztési célokra, és az EP tárgyalói arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdaságilag legelmaradottabb régiók mellett a kevésbé fejlett területek is kapni fognak a forrásokból.

A korábban az agrárium számára félretett 290 milliárd euróval és az említett összeggel az EP azt szeretné garantálni, hogy a európai polgárok annak ellenére is részesülhessenek az uniós forrásokból, hogy a geopolitikai helyzet egy teljes prioritásváltást kíván meg az uniótól, ami miatt a Bizottság és a tagállamok egyszerre koncentrálnának a versenyképesség javítására és az európai újrafegyverkezésre.

Az már korábban is ismert volt, hogy Ursula von der Leyen egy elég radikális költségvetési reformra készül: az eddig uniós szinten menedzselt kohéziós és agrárpolitikára fordított összegeket egy közös fejezetbe csomagolva utalnák ki országonként. Tette volna ezt úgy, hogy az adott ország éppen hatalmon lévő kormányának az Európai Bizottsággal egyeztetve döntheti el, hogyan költi el az uniós forrásokat.

Az Európai Parlamentben arra a következtetésre jutottak, hogy ezzel a lépéssel nagy részben megkerülnék őket a források elosztásánál, és csak utólag tudnák véleményezni, hogy valójában mekkora összeggel támogatnák az európaiak körülményeinek javítását.

Igaz, hogy az EB folyamatosan azt kommunikálta, hogy nem ez a céljuk, és külön jelezték, hogy az éves költségvetési tervezésnél nagy szerep jut majd a Parlamentnek, a jelentéstevők továbbra is szkeptikusak maradtak, így most először sikerült elérniük, hogy már a tárgyalások első szakaszában érdemi engedményeket zsaroljanak ki a Bizottság elnökétől.

A már májusban javaslatot tevő Carla Tavares (S&D, Portugália) és Sigfried Muresan (EPP, Románia) nem akarták elbagatellizálni az új prioritások súlyát, és a román képviselő hangsúlyozza, hogy a Draghi-jelentés megállapításai teljesen jogosak a versenyképességi problémákról, valamint az egyre gyakoribb orosz légtérsértések miatt egyetértenek a Bizottsággal abban, hogy a két legfontosabb prioritást a védelem és a versenyképesség jelenti. A kettő együttes kielégítéséhez a legjobb út így a „Buy European elve maradna a védelmi beszerzések területén az EP szerint is, ami viszont hatalmas pénzek megmozgatását igényelné, hiszen a kutatás-fejlesztési szektort szintre hozása mellett a gyártási kapacitásokat is növelni kellene.

A kérdésben szinte teljes az egyetértés az EU intézményei között, így a néhány szempontból most is tisztázatlan, újonnan javasolt 400 milliárd eurós Versenyképességi Alap koncepcióját eddig nem is kérdőjelezték meg, viszont a valódi munka csak most kezdődik majd.

A következő 7 éves ciklus költségvetésével kapcsolatban számos területre fognak jelentéstevőket választani, akiknek a szakvéleményeit az úgynevezett MFF contact group keretében hangolják majd össze. Ennek a csoportnak a Parlamentet vezető Roberta Metsolán kívül tagjai az egyes pártcsaládok irányítói, az ügyet legaktívabban vivő Murasan, de árnyék jelentéstevőként Deutsch Tamás is a Patrióták (PfE) részéről.

A contact groupon és a Bizottsággal folytatott viták azonban csak most élesedhetnek ki igazán, hiszen míg eddig a Parlament meglehetősen konzervatívan képviselte azt az álláspontot, hogy jelentős költségvetési emelés nélkül kell célzottabban elkölteni a forrásokat, mostantól már konkrét számokról fog menni a vita.

Az Európai Parlament részéről eddig soha nem látott mértékű elszántságot látunk arra, hogy érdemi beleszólást gyakoroljon az új uniós többéves pénzügyi keret (MFF) alakulásába.

A legutóbbi egyeztetéseken – különösen az Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel zajlott tárgyalások kapcsán – az EP olyan konkrét engedményeket harcolt ki, amelyek azt üzenik: nem hajlandó puszta konzultációs szerepre korlátozódni, hanem aktív szereplőként lép be a források elosztásába és prioritásainak kialakításába.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: már rendellenes állapot van a paksi atomerőműben, kedden vagy szerdán jöhet a leállás, de nincs veszélyhelyzet

Magyar Péter: már rendellenes állapot van a paksi atomerőműben, kedden vagy szerdán jöhet a leállás, de nincs veszélyhelyzet

Hétfőtől lépünk kritikus szakaszba az áramtermelés szempontjából, utána lesz a legnagyobb kihívás az ország előtt. Nincs nukleáris veszély Magyarországon, és Nagy László, az erőmű műszaki igazgató-helyettese részletesen beszámolt arról, hogyan biztosítják, hogy ne is legyen.

Paks leáll: át kell kapcsolnunk magunkat

A Duna alacsony vízállása miatt a következő napokban elkerülhetetlenné válik a Paksi Atomerőmű teljes leállítása, fontos lesz takarékosan bánni a villamosenergiával. Mit tehetnek a háztartások? Erről kérdezte az InfoRádió Perger Andrást, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet energiaprogram-vezetőjét.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Tisza-kormány: leáll Paks, vízhiány sújtja Szentendrét

Tisza-kormány: leáll Paks, vízhiány sújtja Szentendrét

Magyar Péter délelőtt bejelentette, hogy hétfőn teljesen leáll a Paksi Atomerőmű – délután már arról adott hírt, hogy ez kedden vagy szerdán következhet be. A Dunamenti Erőmű blokkját viszont sikerülhet időben újraindítani. A miniszterelnök azt is megüzente a cégeknek, hogy mindenki jobban jár, ha önként korlátozzák az áramfogyasztását, amit a vállalatok meg is hallottak: sorra jelentik be az intézkedéseket a fogyasztásuk visszafogása érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×