Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Dick Schoof új holland miniszterelnök (k, balról) és Vilmos Sándor holland király (k, jobbról) csoportkép készítésén vesz részt az új kormány minisztereivel a beiktatási ünnepséget követően a hágai királyi palotában 2024. július 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Robin Van Lonkhuijsen

Megvágják a holland király fizetését, de a lovakra azért marad

Euróezrekkel csökkenhet jövőre a holland király család tagjainak az ország költségvetéséből biztosított fizetése - tájékoztatott a holland kormány vonatkozó előterjesztését ismertetve az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál szerdán.

Az inflációs adatok ellenére a Dick Schoof miniszterelnök vezette holland kabinet nem tervez fizetésemelést a holland királyi család számára. A kormány által előterjesztett javaslat szerint a királyi család három tagjának jövőre esedékes jövedelemjuttatása néhányezer euróval elmaradva az ideitől, 2 millió 282 ezer eurót tesz ki.

A holland alkotmány és a királyi ház pénzügyi helyzetéről szóló törvény alapján jelenleg a királyi ház négy tagja jogosult állami juttatásra, köztük az uralkodó, annak házastársa, a trón várományosa és az előző uralkodó.

Jövőre Vilmos Sándor király javadalmazása 1 millió 163 ezer euró lesz, szemben az idei 1 millió 164 ezer euróval. Felesége, Maxima királynő fizetése 461 ezer euró lesz, szemben az idei 462 ezer euróval.

A korábbi uralkodó, Beatrix hercegnő pedig 658 ezer eurót kap jövőre, ugyanannyit, mint idén. A trónörökös, Amália koronahercegnő idén is beleegyezett abba, hogy nem veszi fel állami juttatását, amíg folytatja tanulmányait.

Az adómentes személyijövedelem-juttatás mellett a királyi család felsorolt tagjai rezsiköltség, valamint lovaik, autóik és kommunikációs költségek fedezésére is jogosultak.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×