Donald Trump "biztonságiasította" a vámpolitikát. Különböző, nem vám- és nem gazdasági jellegű kéréseket intézett a világ országai felé. Ez most az amerikai álláspont, próbálnak költségeket áttolni Európára – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

A vámháború logikája meglátása szerint a "biztonságiasítás" gyakorlatra váltása, ami két dolgot jelent. Egyrészt azt, hogy nemzeti veszélyhelyzet alapon lehet vámokat is kihirdetni gazdasági intézkedésként. Ez történt április 2-án is, amikor egy 1977-es törvényre hivatkozva gazdasági törvényként új vámokat jelentett be az elnök (ennek jogszerűségét a Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság egyelőre vitatja). Másrészt egymáshoz szorosan nem kapcsolódó témákat lehet összekötni: Donald Trump már a nyolcvanas években üzletemberként egy Larry King-interjúban beszélt arról, hogy neki mennyire nem tetszik, hogy a szaúdiak meg a japánok mennyire "lehúzzák" az amerikaiakat, így az Egyesült Államoknak "költségvetési deficitje" keletkezik.

Emlékeztetett: Donald Trump első ciklusában is voltak vámrendelkezések, de nem általánosak, hanem konkrét termékekre vonatkoztak, ezeket ráadásul Joe Biden elnök meg is tartotta, kvótákat melléjük rendelve. A második Trump-ciklusban viszont már az lett a logika, hogy "az egész rossz", mert a partnerek az elnök szerint visszaélnek a rendszerrel, amely a világháború óta létrejött.

"Win-win" az ukrajnai tárgyalásokon

Elemezte a washingtoni, ukrajnai háborút lezárni kívánó tárgyalásokat is, amelyek során Steve Wticoff amerikai különmegbízott "elszólta magát".

"Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt mondta, kell valamilyen biztonsági garancia az ukránoknak, ahogy azt a szuverén jogukat sem lehet elvitatni, hogy eldöntsék, mely szövetséghez szeretnének csatlakozni. De nagyon sok kérdést nyitva hagyott, noha mindenki tudja, Ukrajna mit szeretne. Ezzel szemben Steve Witcoff azt mondta, az oroszokkal elvi megállapodásra sikerült jutni arról, hogy orosz részről olyan jogalkotás szülessen, amely megtiltja Moszkvának, hogy további agressziót hajtson végre Ukrajnában, Európában vagy a NATO-tagállamokban. Ezt Nyugaton persze senki sem veszi komolyan. A másik, és ez az érdekesebb, hogy milyen biztonsági garanciát tudna adni az Egyesült Államok. Potenciálisan felkészül arra, hogy tudja támogatni Ukrajnát – ebben viszont az európaiaknak kulcsszerepük lesz, nem véletlen, hogy kit hívtak meg a Fehér Házba" – ecsetelte Csizmazia Gábor.

A korábbi bejelentések alapján szerinte az körvonalazódik, hogy Európa vásárol majd fegyvereket Amerikától Ukrajnának, adott esetben a németek. A lehetőséget "pedzegették már sokan tavaly is", ez lenne a "win-win", hiszen az amerikaiak terhe csökken, mégis elmondhatják, hogy "támogatták az ukránokat".

A segítségként (el)adott fegyverek Patriot rakétavédelmi rendszerek lehetnek.