Infostart.hu
eur:
357.16
usd:
313.55
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő
Petr Pavel cseh államfő nyilatkozik a sajtó munkatársainak, amint megérkezik a NATO-tagországok kétnapos csúcstalálkozójára Vilniusban 2023. július 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Tömegek készülnek a cseh választásokra - jelöltként

Az októberi csehországi képviselőházi választáson 28 párt, mozgalom és koalíció akar indulni, hattal több, mint a 2021-es megméretésen a csehországi regionális hivatalok és a prágai városháza keddi közlései szerint.

A hivatalos jelöltállítási határidő kedden délután négykor járt le. A választás időpontját október 3-ra és 4-re tűzte ki Petr Pavel államfő.

"A regionális hivatalok augusztus 6-ig ellenőrzik a jelöltlistákat, és hiba esetén felszólítják a pártokat ennek kijavítására" - közölte a belügyminisztérium.

Csehországban országos jelöltlisták nincsenek. Prágában és az ország további 13 közigazgatási régiójában önálló jelöltlistákat kell állítani. A választásokon induló pártok listáit véglegesen augusztus 15-én jegyzik be a hatóságok. A tárca szerint azonban úgy mint korábban, az összes régióban most sem állít jelötlistát minden indulni kívánó politikai erő.

A szavazók Prágában választhatnak a legtöbb párt jelöltjei közül: a cseh fővárosban 26 politikai erő akar indulni. A legkevesebb, 19 jelöltlista közül Vysocina régió lakosai válogathatnak majd.

Három hónappal a csehországi képviselőházi választások előtt a pártok és mozgalmak népszerűségi listáját az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) vezeti.

Ha július közepén tartották volna meg a választásokat, akkor Andrej Babis volt kormányfő mozgalma megszerezte volna a szavazatok 30,9 százalékát, a második helyen az Együtt (Spolu) koalíció végzett volna, 20,5 százalékkal. A Spolu két jobboldali kormánypártnak, a Polgári Demokratikus Pártnak (ODS) és a Kereszténydemokrata Uniónak (KDU) a választási szövetsége. A harmadik helyet az ellenzéki Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) szerezte volna meg. A Tomio Okamura által vezetett, a cseh sajtóban szélsőségesnek minősített pártra a megkérdezettek 13,9 százaléka szavazott volna - derült ki a STEM közvélemény-kutató intézet felméréséből.

Bejutna még a parlamenti alsóházba a kormánykoalíciós Polgármesterek és Függetlenek (STAN) mozgalom 12,3 százalékkal, a Kalózpárt 7,9 százalékkal, és a kommunisták által vezetett Elég! (Stacilo!) szövetség 5 százalékkal.

Az eredmény alapján a 200 tagú parlamenti alsóházban az ANO 74, a Spolu 47, az SPD 29, a STAN 26, a Kalózpárt 17, a Stacilo! pedig 7 képviselői mandátumot szerzett volna.

Címlapról ajánljuk

A magyar növekedés új képlete – mi határozza meg Magyarország növekedési pályáját a következő években?

Egy magyar vállalat ma gyakran nem azért nem tud szintet lépni, mert nincs megrendelése, hanem mert nincs elég jól képzett szakembere, drága az energia, és a legértékesebb tapasztalt dolgozói túl korán esnek ki a munkából. Közben a német autóipar, a nearshoring és a Balkán felértékelődése új lehetőségeket nyit. Magyarország növekedési pályája a következő évtizedben attól függ, hogyan tud maj élni ezekkel.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×